Pesti Srácok

Zdeborsky György nem emlékszik a Questor-hitelre

Zdeborsky György nem emlékszik a Questor-hitelre

Több milliárd forintot adott a Quaestornak a szocialista kormányok alatt a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezérigazgatója – erről is beszélt az Országgyűlésben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. Zdeborsky György, a bank 2002 és 2010 közötti elnöke a Híradó kérdésére telefonon annyit mondott: nem emlékszik a 17 milliárd forintos kölcsönre.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlésben azt mondta, hogy Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank egykori vezérigazgatója több milliárd forintot juttatott a Quaestornak a szocialista kormányok alatt. "Erős máig tisztázatlan körülmények között 2005-ben és 2008-ban 18 milliárd forintot adott egy ETO Park nevezetű beruházás keretében, az állam most gazdagodhat egy stadionnal, egy szállodával, még parkolóval is” – fogalmazott Lázár János.

Az ügy másik érintettje, Zdeborsky György, aki a Magyar Fejlesztési Bank elnöke volt 2002 és 2010 között elmondta, nem emlékszik a 17 milliárd forintos kölcsönre. A hírado.hu kérdésére, hogy miért módosították a hitelkeretet, szintén úgy reagált: nem emlékszik, régen volt, de biztos elfogyott a pénz, mert focira költötték. Majd hozzátette, ez egy projekthitel volt, amihez volt önrész, ezért a szabályoknak megfelelt. Miért ne fogadták volna el, miért ne kapott volna pénzt az ETO Park - nyilatkozta a volt elnök.

PestiSracok facebook image

Forrás: hirado.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.