Pesti Srácok

Zsarolás, önbíráskodás kísérlete, befolyással üzérkedés: börtönbe küldte a BRFK volt nyomozóját, Labanc Ferencet a Fővárosi Ítélőtábla

Zsarolás, önbíráskodás kísérlete, befolyással üzérkedés: börtönbe küldte a BRFK volt nyomozóját, Labanc Ferencet a Fővárosi Ítélőtábla

Három év börtönbüntetésre ítélte többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) egykori nyomozóját, a Tasnádi-per volt vádlottját, Labanc Ferencet és ugyancsak ex-rendőr társát - másodfokon - a Fővárosi Ítélőtábla – tudta meg a PestiSrácok.hu.

A Tasnádi-perben is érintett, másodrendű vádlott Labanc Ferenc és társa, az elsőrendű terhelt P. Zsolt korábban a rendőrség hivatásos állományú tagjai voltak. Az ügy harmadrendű vádlottja P. Zsolt felesége, a negyedrendű vádlott pedig ugyancsak a rendőrségen dolgozott, ügykezelői beosztásban, míg az ügy ötödrendű terheltje egy magánszemély, aki a vád szerint egy esetben bűnügyi adatok jogosulatlan megszerzésére adott megbízást. Az elkövetés idején Labancék érdekeltségébe tartozott egy online bűnügyi magazin, valamint egy olyan gazdasági társaság, amelynek tevékenységi körében – egyebek mellett – magánnyomozás és követelésbehajtás szerepelt. A vádirat szerint a két vádlott a 2009. évtől a gazdasági társaság keretében végzett tevékenységet több esetben – haszonszerzés érdekében – zsarolásokra használta fel. Többnyire magánnyomozásra, követelésbehajtásra, adósságrendezésre, mediátori tevékenység elvégzésére vállaltak megbízásokat. Ennek során előfordult, hogy Labancék arra hivatkoztak, hogy rendőri múltjuk révén olyan kapcsolatokkal rendelkeznek, akiken keresztül a különböző adóhatósági és büntetőeljárások nem nyilvános adataihoz is hozzájutnak, illetve akik révén az eljárásokat befolyásolni is tudják. A megbízóiktól az előleget beszedték, a vállalt tevékenységet azonban – bár sok esetben annak látszatát keltették – ténylegesen nem végezték el. A megbízások után rendszerint annyit tettek, hogy felkeresték a megbízásokkal érintett, a megbízóikkal ellenérdekű személyeket, és őket a tartozás elismerésének, megfizetésének vagy elengedésének kikényszerítése érdekében – a megbízó tudta nélkül – megfenyegették, jellemzően azzal, hogy akár alap nélkül büntetőeljárást kezdeményeznek velük szemben, illetve a nyilvánosság előtt – az akkor még az érdekeltségükbe tartozó internetes oldalon keresztül – lejáratják őket.

Annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek

Annak ellenére, hogy nem jártak eredménnyel, a sikerdíjat mégis követelték a megbízóiktól, rendszerint a fentiekhez hasonló fenyegetésekkel. Amikor pedig tőlük több pénzt fenyegetéssel sem tudtak megszerezni, akkor ellenük fordultak, felkeresték a célszemélyeket és pénz fejében a megbízókkal kapcsolatos információk átadására, illetve felhasználására tettek nekik ajánlatot. Azaz mindig annak a félnek az érdekében jártak el, akitől több pénzt reméltek. A fentiekhez kapcsolódóan a negyedrendű vádlott a 2013. és 2014. évben P. Zsolt, valamint felesége kérésére több alkalommal jogosulatlan adatlekérést végzett a csak a hatóságok részére hozzáférhető bűnügyi nyilvántartási rendszerben. P. Zsolt a bűncselekmény útján szerzett adatokat az említett megbízásokkal összefüggésben használta fel – állt a vádiratban.

PestiSracok facebook image
Másodfokon is bűnösnek mondta ki a két ex-rendőrt a bíróság. Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Másodfokon is bűnösök

Az elsőfokú bíróság jórészt a vádirattal egyezően tavaly nyáron többrendbeli zsarolás, befolyással üzérkedés és önbíráskodás kísérlete miatt három év letöltendő börtönbüntetésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte Labancékat. A volt egyenruhásokat emellett egymillió forintos pénzbüntetéssel is sújtották. A többi vádlott megúszta pénzbüntetéssel, illetve felfüggesztett szabadságvesztéssel, egy személyt pedig felmentett a bírói tanács. Az ex-rendőrök felmentésért, az ügyészség pedig esetükben súlyosbításért fellebbezett, emiatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódott, amely még január 21-én kisebb változtatásokkal ugyan, de helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. P. Zsolt büntetése ezzel jogerőre emelkedett, Labanc előtt pedig még megnyílt a harmadfokú eljárás lehetősége.

Tasnádinál kapott munkát

Labanc Ferencről érdemes megemlíteni, hogy 1984-től szolgált egyenruhásként, majd a rendőrség akciócsoportjának, az úgynevezett Cattani-csoportnak a munkatársa lett. Később rablási, életvédelmi és gazdaságvédelmi vonalon tevékenykedett, de 2002-ben távoznia kellett. Labanc ezután Tasnádi Péter egyik cégében, a Mesterdetektív Kft.-ben kötött ki szakértőként, majd később a vállalkozóval együtt vádlott lett, mivel az ügyészség szerint a nehézfiú vele akarta megöletni volt feleségét, ám a megbízást végül az egykori rendőr nem hajtotta végre, ezért bosszúból Labanc terepjáróját felgyújtották. Labancot az Aranykéz utcában felrobbantott Boros Tamás is megemlítette elhíresült videovallomásában. Boros azt vallotta, hogy Portikék a BRFK-s alezredes, Csontos Ferenc és Labanc Ferenc segítségévelszerezték meg a Szent István körúti Nirvana bár 15 százalékos tulajdonrészét a törököktől. A “megbeszélés” úgy zajlott, hogy Portik, Tanyi, Baranyi, valamint Csontos és Labanc leült tárgyalni a tulajdonrészt birtokoló és a bár védelmét ellátó törökökkel, s a rendőrök és az erőszakos bűnözők nyomásának engedve potom 1,5 millió forintért átengedték nekik a tulajdonrészt. Boros szerint egyértelmű volt a két rendőr nyomást gyakorló szerepe és hatása a törökökre.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)