Az idei évre 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, míg a jövőre 4,1 százalékkal – mondta a Pénzügyminisztérium (PM) makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a Kossuth Rádió Déli krónika című műsorában, szerdán. Tóth Tibor kiemelte: a gazdaság középtávon egy nagyságrendileg négyszázalékos gazdasági növekedési pályára tud állni.
Az első negyedéves GDP-adat azt jelzi, hogy a gazdaság újra visszatért a növekedési pályára, hiszen az előző negyedévben mért stagnálás után 0,8 százalékos volt az elrugaszkodás
– mondta.
A gazdasági növekedést megalapozó tényezők folyamatosan erősödnek, a reálbérek 2023 szeptembere óta emelkednek, támogatva a háztartások fogyasztását. Emellett az export erősödése és a megvalósuló beruházások is segítik majd a növekedést
– sorolta. Hangsúlyozta: az államadósság csökkentése is napirenden van, amely a Konvergencia Program szerint a tavalyi 73,5 százalékról 2026-ra 70 százalék alá csökkenhet.
Az államadósság folyamatos csökkentése 2026 után sem változik, Magyarország el fogja érni a 60 százalékos államadósság-arányt
– tette hozzá.
A kormány elkötelezett a költségvetési hiány csökkentése mellett: idén 4,5, jövőre 3,7, majd 2026-ra 2,9 százalék lesz a várakozások szerint. A tavalyi Konvergencia Programhoz képest ez lassabb lefutás, de ennek oka a gazdasági növekedés támogatása volt
– jelezte. Fontos szempontnak tekintették, hogy a beinduló, és egyre jobban felgyorsuló gazdasági növekedést ne akasszák meg egy túlzottan szigorú költségvetési politikával – jegyezte meg Tóth Tibor.
A Konvergencia Program – amely idén utoljára készült – erősödő foglalkoztatást, javuló munkanélküliségi rátát, növekvő béreket és csökkenő inflációt mutat a következő évekre. Ősztől a Konvergencia Programot az uniós gazdasági kormányzás reformja keretében felváltja a középtávú nemzeti fiskális strukturális terv, amely a költségvetési fegyelem és a gazdasági növekedési tervek alapja lesz
– emlékeztetett Tóth Tibor.
Forrás: MTI; Fotó: MTVA/Bizományosi/Faludi Imre
Solaris
2024-05-04 at 11:19
Összegszerűen az ország hiteltartozása ilyen magas még soha-soha-soha sem volt.
És most jöhetnek a közgazdászok…
Béla
2024-05-01 at 17:03
t2024-05-01 at 16:36
Ha olyan okos embereken múlna mint Ön utolértük volna?
KSH: Magyarországon a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP az Európai Unió 27 tagállamának átlagához viszonyítva (2010-ben) a 2009. évi szinten maradt (64,7%). 2008-ban ez a mutató 63,9% volt. Elkészítette az Eu-rostat a 2022-es GDP-mutatóinak felülvizsgált változatát – vette észre a Port-folio, a magyar mutató az EU-átlag 76,6 százaléka. Tehát azóta csaknem 12%-al közeledtünk az EU átlaghoz.
t
2024-05-01 at 16:36
Mostanában kellett volna utolérni a nyugatot, ahogy ígértek 20-30 éve. Akkor ezzel valszeg már meg is előzzük, és a bolgárokkal közösen vezetjük.