ÉPÜLET PAPARAZZI: Feltárulnak a Vajdahunyad vára titokzatos zugai (EXKLUZÍV FOTÓKKAL)
Valahányszor átmegyek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak helyt adó Vajdahunyad vára hidaskapuja alatt, átjár a magyar építészet ezeréves történelme. Nem véletlenül, mert hivatalosan a Történelmi Épületegyüttes néven aposztrofált műemlék az 1896-os millenniumi ünnepségek részeként a magyar építészet ezeréves történetét „három dimenzióban” kívánták bemutatni. A hatalmas tornyok belsejét, a rejtett zugokat és parányi folyosókat elképzelve, a kíváncsiságtól hajtva mindig vágytam a titkos részek felfedezésére. A Nullahategy.hu most olyan helyekre jutott be a Mezőgazdasági Múzeum jóvoltából, ahol a második világháború óta nem jártak.
SZABÓ FRUZSINA ANNA, HORPÁCZI DÁVID- Nullahategy
A városligeti Vajdahunyad várának története a milleniummal kezdődik. Az 1890-es években egész Magyarország azon dolgozott, hogy az 1000 évvel korábbi honfoglalást méltó módon megünnepelhesse. A kilencven évek elején a honatyák világkiállítást fontolgattak, hasonlóan az 1889-es Francia forradalom emlékezetére rendezett Párizsi Centenáriumi Világkiállításhoz, vagy az 1893-as chicagói kiállításhoz, ahol Amerika felfedezésének 400 éves évfordulóját ünnepelték. Ám a Parlament anyagi nehézségekre hivatkozva a világkiállítás javaslatát leszavazta, helyette hazai seregszemle mellett döntött. 1883 február 8-án a kereskedelmi miniszter megszabott költségvetéssel pályázatot írt ki a milleniumi kiállítás nemzeti-épületcsoportjára.
A 21 részes épületcsoportot Alpár Ignác tervei alapján, a szoros határidő és a költségek miatt először fából építették meg. Az épületet 1896-ban adták át ünnepélyes keretek között. A korabeli sajtót és a közönséget egyöntetűen lenyűgözte a látványvilág.
A Mezőgazdasági Múzeumot 1897-ben nyitották meg a Vajdahunyad várában. Ám a tó nedves talaján a nem túl tartós alap megcsúszott, az ideiglenes faszerkezet pedig gyorsan korhadt, így a múzeumot 1899-ben átköltöztették és az épületegyüttest lebontották. A kompozíció nagy sikere miatt azonban 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették.
A Vajdahunyadvár épületegyüttese három, jól elkülöníthető stílusirányzatra, egységre tagolódik: az Árpád-házi királyok korának - román stílusára; a vegyes uralkodóházi királyok korának - gótikus stílusára; és a Habsburg uralkodók korának - reneszánsz és barokk stílusára.
Nem mehetünk el az épület legjellegzetesebb motívuma, a küllőköves rózsaablak mellett. Alkotója a 150 éve született Róth Miksa, aki a magyar üvegművesség nemzetközileg elismert mestere. A csodás rózsaablak Magyarország címerét dicsőíti, a körív szegélyén elhelyezett Erdély, Horvátország, Szlavónia, Dalmácia, Fiume címerei a Nagy Magyarország egységét szimbolizálják, a békét hirdeti. A homlokzaton a rózsaablak mellett Mátyás király páncélos vitézei állnak őrséget. Az ablakot a háború alatt bedeszkázták, így védték a sérülésektől.
Számomra a leglenyűgözőbb dolog a Városliget ékkövében a sok- sok apró részlet, amelyet apránként, csak több órás nézelődéssel lehet felfedezni. Szerencsénk volt, így látogatóktól elzárt Hunyadi- loggiat, és az Árpád-házi királyok domborműveivel díszített oszlopsoros-bolthajtásos erkélyt nem csak az udvarról tudtuk megcsodálni.
A gótikus épületrész a kiállítások mellett jórészt a tárlatok részét képező tárgyaknak az otthona. A preparált állatok például a Történelmi Épületegyüttes legmagasabb tornyában, a Nyebojszában laknak, de itt vannak a halászat történetét bemutató kiállítás darabjai. A polcokon szunnyadó tárgyak, eszközök nagy részét Hermann Ottó gyűjtötte, így azok kora akár százéves is lehet. 
A Vajdahunyad Várának egyik legmisztikusabb része, ahol nagyjából a második világháború óta nem járt senki, a hidaskapu jobboldali tornyában van. Feljutni nem nehéz, ugyanis az egykori őrszobán és egy tárlat- raktáron át vezet felfelé az út, de a bizonytalan födém miatt a múzeum dolgozói eddig nem közelítették meg. A padláson számtalan régi üveg van, de azokat a sötétség miatt lehetetlen átnézni. Ám feltételezhetjük, hogy nem a nagyi baracklekvárja vagy meggybefőttje raboskodik a toronyban.
Az épületcsoport részletgazdagságáról már esett szó, így külön öröm, hogy immár bárkinek van alkalma az Apostolok tornyában felküzdeni magát a 150 lépcsőfokon és körbenézni 25 méter magasságban. (A toronytúráról itt olvashat)
A Történelmi Épületegyüttesnek azonban van több, a turisták elől elzárt része, amelyet csak egy- egy rendezvény alkalmával néhány látogató élvezhet. Ez a román stílusú várkastély, amelynek legismertebb része, az a kis kápolna, amelyet részben a Vas megyei Jáki- templomról mintáztak. A várkastély szó szerint is legromantikusabb része a vadszőlővel benőtt kerengő, amelynek minden oszlopa más és más. (Ezek Árpád-kori pillérek, gyámkövek és oszlopfők másolatai). Tudtad, hogy a kerengőt alapvetően a szerzetesek használták imádkozásra és elmélkedésre? Vajon mennyire szédültek az ötödik kör után?
