Pesti Srácok

Jutalom a nap végén - Két díjat is nyert Zeneakadémia a FIABCI nívódíjpályázatán

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem főépületének rekonstrukciós projektjét a FIABCI Prix d'Excellence nemzetközi ingatlanfejlesztési nívódíjpályázatán két kategóriában is a nagydíj ezüst fokozatával ismerték el szombaton, a szövetség éves kongresszusán Kuala Lumpurban.

MTI

zenea2Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az örökségvédelem (Heritage - Restoration/Conservation) kategória, továbbá a speciális épületek (Purpose Built) kategóriában kapta az elismerést. Magyarország képviseletében sikerrel szerepelt a Horizon Development Kft. is az Eiffel Palace irodaház projektjével, mely a környezettudatos épületek kategóriában, illetve az örökségvédelmi kategóriában kapta meg a nagydíj ezüst fokozatát. Az utóbbi kategóriában a zsűri arany fokozatú díjat nem adott ki.

PestiSracok facebook image

A Nemzetközi Ingatlanszövetség, az 1948-ban alapított, párizsi székhelyű FIABCI negyedszázada alapította meg a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázatának számító FIABCI World Prix d`Excellence-t (Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat). A nemzetközi zsűriben idén 33 ország 66 szakembere vett részt, képviselve az ingatlanfejlesztési szakma egy-egy speciális ágazatát. A zsűri 13-14 kategóriában arany és ezüst fokozatot oszt ki. A Zeneakadémia részéről a díjakat a projekt megvalósítását a kezdetektől koordináló Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke vette át.

"Igazán különleges érzés és hatalmas megtiszteltetés magyarként egy ilyen rangos nemzetközi elismerést kiérdemelni. A versengő projektek között a világ teljes ingatlanszakmája képviseltette magát, a Zeneakadémia közvetlen vetélytársai egy ausztrál és egy német projekt voltak, de a díjak rangját az is jól mutatja, hogy azokat maga a maláj királyi tisztséget betöltő szultán adta át" - nyilatkozta az MTI-nek Lakatos Gergely szombaton a helyszínről. A főmérnök szerint a FIABCI-nívódíjak a rekonstrukciót irányító csaknem száz szakember munkájának elismeréseként, s a tízéves projekt megkoronázásaként értékelhetők.

"Ez az elismerés a magyar építészet és olyan különböző szakmák diadala, melyek egy komplex felújítással összefüggenek" - hangsúlyozta Batta András, a Zeneakadémia korábbi rektora, hozzátéve, hogy ezt az illusztris díjat az a sok száz ember kapja, akik az épület felújításán dolgoztak, az építészektől kezdve a restaurátorokon át az unikális tudású szakemberekig.

Batta András felhívta a figyelmet Lakatos Gergely, a Zeneakadémia főmérnöke és Csepeli László projektvezető, valamint Magyari Éva, Pazár Béla és Potzner Ferenc építészek munkájára is. Mint mondta, a felújítás hosszú évek nagy feladata volt, történelmi lehetőség, s olyan jól sikerült, hogy minden vágyukat és álmukat meg tudták valósítani: a Liszt Ferenc téri főépület felújítása mellett egy új, Wesselényi utcai épület is megvalósulhatott.

A nemzetközi pályázaton 2015-ben is a FIABCI Magyar Tagozata és a Magyar Ingatlanszövetség által szervezett XVI. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázat győztesei vettek részt Magyarországról. A nemzetközi megmérettetésen 2013-ban a sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostor felújítása, illetve a Zsolnay Kulturális Negyed projektje érdemelte ki az ezüst fokozatot, 2014-ben a Gödöllői Királyi Kastély rekonstrukciója és a Green House irodaház kapott arany nagydíjat, a makói Hagymatikum pedig ezüstöt.

A Zeneakadémia főépületének rekonstrukciója 2011. augusztusában kezdődött meg, célja nemcsak a műemlék épület értékeinek helyreállítása volt az eredeti tervek, leírások, archív fotók alapján, hanem a magas színvonalú oktatás mellett a hangversenyélet, a zenei központ korszerű kiszolgálásának lehetővé tétele is. Az épület a pincétől a padlásig megújult, teljesen akadálymentessé tették, és háromezer négyezetméter új terület is létesült a pinceszint és a tetőtér átalakításával, az udvar lefedésével.

A felújított épület 2013. október 22-én nyílt meg. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a magyar kormány támogatásával megvalósuló, Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten című projekt azonban nemcsak a főépületet érintette. A Zeneakadémia 2011-ben korszerű, új oktatási létesítménnyel bővült a Wesselényi utcában. A projekt csaknem 13,2 milliárd forint összköltségének mintegy 90 százalékát európai uniós források fedezték. A Zeneakadémia rekonstrukciós projektje 2015 áprilisában a kulturális örökség megőrzésének kategóriájában Europa Nostra-díjat nyert, melyet 2015. június 11-én adnak át Oslóban.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.