Pesti Srácok

Plakátmagányban ázó éjjelek – Megjelent Sümegi György 1956 plakátjait bemutató könyve

A történelemnek lassú a pulzusa. Úgy látszik, most jött el az ideje annak, hogy közel hatvan évvel a forradalom után valaki megmutassa 1956 vizuális karakterét. Sümegi György 1956 plakátjai című könyvéből megismerhetjük a forradalom vizuális emlékezetét, az amatőr falragaszoktól a művészi linómetszetekig.

PZL - nullahategy

2419910_5’56 ikonográfiája látszólag könnyen megrajzolható, hiszen a Bem térre vonuló tömeg már a forradalom első napján megalkotta az örökérvényű jelképet, a lyukas zászlót.

PestiSracok facebook image

Ugyanakkor a forradalom karakterrajához hozzátartoznak a plakátok, a röpcédulák és a falfirkák is. Sümegi könyvében megismerkedhetünk amatőr rajzokkal, de kiváló képzőművészeti alkotásokkal is, mint amilyen Bényi Árpád 1956 őszén készített Golgota című fametszete, vagy Pleidell János 1956.X. 26-i dátummal ellátott metszete.

De ott van a híres „Forradalmunk tisztasága megengedi, hogy gyűjtsünk mártírjaink családjának” szövegezésű plakát is, amire egy százforintost ragasztott Erdély Miklós képzőművész. Erdély Miklós ezzel a történelem tankönyvekbe is bekerült akciójával valójában az első magyar ún. happeninget is megalkotta.

foeggetlen1956. október 23-án nemcsak a zászlókból vágták ki a kommunista diktatúra motívumait, hanem az életünkből is, hogy aztán ezen a lyukas zászlón keresztül nézzünk a szabad világra. Sümeg György könyvét lapozva világossá válik: a zsarnokság erőszakot tesz a szellemen, megnyomorítja az ember alkotó energiáit, de amikor megszabadulunk terhétől, hihetetlen energiák törnek felszínre.

A forradalommal szerves egységet alkotva jelentek meg a függetlenséget követelő utcai falragaszok, képes üzenetek, gúnyrajzok, kézi készítésű plakátok. Ezek a Budapesten, a vidéki városainkban, illetve a forradalom leverése után az emigrációban készült illusztrációk kikerültek vizuális emlékezetünkből, illetve néhány alkotás ismeretlen maradt.

Éppen ezért reveláció Sümegi György gyűjtése, akkor is az, ha a bűntudatra és hallgatásra épített identitás, és az apátia hosszú évtizedek alatt közönyössé tette a társadalmat.

downloadTalán éppen 1956 vizuális karakterrajza adhat új közelítéseket ahhoz, hogy mindenki megalkossa az egyetemesen túl saját 1956-ját. Azt írta Márai az 1951-es naplójában, hogy úgy tűnik, nincs igazság a földön. Csak lehetőségek vannak.

1956 vizuális feltárása is egyfajta lehetőség az igazság megmutatására. 1956 óta tudjuk, hogy a szabadság nem elvont fogalom, a szabadság testet tud ölteni.

A szabadságnak számos formája van, emlékeztethet plakátokra is.

Sümegi György: 1956 plakátjai (1956-2006)

Corvina

164 olda 4990 Ft

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.