Az igazság szenvedélyes szeretete – két dokumentumfilm, két kényes téma
Két nagy sikerű dokumentumfilmet mutat be a Duna illetve a Duna World televízió. A Csepeli kettősgyilkosság történetét szeptember 7-én, 23:20-kor vetíti a Duna Televízió, a Katonatörténet című alkotást, ami a II. világháború utáni nyugati fogságról szól, szeptember 27-én 16:40-kor vetíti a Duna World csatorna.
nullahategy
A Csepeli kettős gyilkosság - hatalmat mindenáron című dokumentumfilm a 2009 január 7-én Csepelen történt iskolai kettős gyilkosság eseményeit dolgozza fel. A filmet először április 27-én az Urániában láthatta a közönség. A rendezők a premieren bemutatott alkotáshoz képest megváltoztatták a film végét, hogy még tényszerűbbé tegyék, mi történt a gyilkosságot követő percekben. Ehhez a bizonyítékként szolgáló diktafonos hanganyagot használták fel.
A Csepel-sziget Általános és Szakképző iskolában megölték Takács József intézményvezetőt és Papp László tanárt. A gyilkossággal gyanúsított Kun Tamás gondnokot és Deme Gábor iskolaigazgatót a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte 2013. április 25-én. Deme és Kun tervében egy "tökéletes gyilkosság" elkövetése szerepelt, de nem számoltak azzal, hogy az egyik áldozat, Papp László egy diktafont visz magával a megbeszélésre, amely rögzítette a gyilkosság perceit. A két elítélt mindvégig tagadta bűnösségét: Kun szerint egy "csuklyás ismeretlen" gyilkolt, Deme pedig arra hivatkozott, hogy sokkos állapotba került és "rosszkor volt rossz helyen". A dokumentumfilmet Csarnai Attila és Géczy Dávid rendezte.
A másik, a Katonatörténet című dokumentumfilm a II. világháború utáni nyugati fogságról tudósít. Katona Noémi 29 éves lány, öt éve Berlinben él és történelmet, szociológiát, kultúr-antropológiát tanul, mellette egy civil szervezetnél dolgozik. 2010-ben, nagyapja, Katona Ferenc halálát követően, a kezébe került hadifogoly naplója. A napló a karpaszományos honvéd 1944 decembere és 1945 októbere közötti sorsáról szólt. Az amerikai, és francia hadifogságról, a kibírhatatlanról, a megalázásról, a túlélésről, a bajtársiasságról, a hitről, az életben maradásért való küzdelemről, a kitartásról, egy 21 éves fiatalember szemüvegén keresztül. Katona Noémi elindul nagyapja útján, a Zala megyei Mihályfa és a bajorországi Bad-Kreuznach között végigjárja a kilenc hónapos fogság útját, megpróbálja megérteni egy generáció és egy történelmi helyzet, a nagyapja gondolkodását.
Közben megelevenednek nagyapja és bajtársai hadifogolynaplókban leírt szavai, gondolatai, megelevenednek a korabeli események, a hadifogság gyötrelmei, a szenvedések, éhezések, nyomorúságok, a túlélés titkai és lehetőségei. Többek között az is, hogy a foglyok hazaérkezése (1945 október-1946 február) után vajon miért nem lehetett beszélni minderről, milyen fortélyos félelmek és megalázások hallgattatták el a nyugati hadifogságból hazavergődő magyar katonákat? A nyugati hadifogság témájáról a Holocaust és a Gulág eseményeinek fényében kevés szó esett eddig. A film egy nagyapa-unoka személyes történetén keresztül mutatja be a történelemnek azt a fontos szeletét, amely sok százezer kényszerbesorozott magyar fiatalember sorsát döntötte el egy életre, a XX. században.
