Pesti Srácok

Magvető - Elkészült a tolnai MAG-Ház látogatóközpont

Elkészült Tolnán a MAG-Ház elnevezésű turisztikai látogatóközpont és műszaki-kulturális bemutatóhely, amelyet a város egykori huszárlaktanyájából alakítottak ki.

MTI

A látogatóközpont fő attrakciója egy hét méter hosszú, négy méter magas, működőképes hajómalom, amely a Tolna virágkorának tekinthető 18-19. századot idézi fel. Ebben az időben a tolnai Duna-szakaszon több mint 30 hajómalom működött - írta csütörtöki közleményében a város önkormányzata. Az eredetiekkel méretében azonos hajómalom interaktív módon mutatja be az érdeklődőknek az iparág működését: többféle maggal ki lehet próbálni az őrlést, és érintőképernyős számítógépek nyújtanak ismereteket játékos formában a hajómalmokról.

PestiSracok facebook image

A központ elnevezésének egyik magyarázata is az, hogy Tolna egykor gabona-nagyhatalom volt - mondta Mireider László projektvezető. A hajómalom köré egy hely- és könnyűipar-történeti kiállítást hoztak létre, amely a város története mellett a gabonaipart, a hajózást, a Duna-szabályozást és a Duna-holtágakat is bemutatja. A mintegy ezer négyzetméteres volt laktanyaépületben több kiállítóteret, előadót, egy dokumentumokat felvonultató, térségi tudástárat, egy 125 fős konferenciatermet, zsibongót, ajándéküzletet és kávézót építettek.

A 19. századi legénységi laktanyát napelemekkel látták el, körülötte csaknem 2000 négyzetméter zöldfelületet, parkolókat, kerékpártárolókat hoztak létre. A 484 millió forintos európai uniós és hazai támogatásból épült MAG-Ház a térség egyik legjelentősebb kulturális attrakciója és nem formális oktatási színhelye lehet, számítások szerint megtízszerezi a Tolnára látogató turisták számát - írta a város önkormányzata.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.