Pesti Srácok

A két torony - A kötéltánc című filmről

Egyre több olyan film készül, aminek gyakorlatilag nincs sztorija, vagy ha igen, az egy mondatban elmesélhető. Az Everest című néhány hete bemutatott mozi arról szól, hogy egy csapat megmássza a "nagy hegyet", míg a Kötéltánc arról, hogy valaki kötélen végigmegy a World Trade Center ikertornyai között.

PZL - nullahategy

Történetet nem vittek magukkal sem a hegymászók, de nem vitte magával a kötéltáncos Philippe Petit (Joseph Gordon-Levitt) sem, ő a sztorit valahol Párizsban hagyta. Történetet abból lehetett volna írni, hogy milyen irányokat vehet a művészeti iskolás lány, Annie (Charlotte Le Bon) és Philippe kapcsolata, de a szerelmük gyakorlatilag mellékszál a filmben, nem fejlődik sehová, nincsenek közöttük valódi konfliktusok. Viszonyuk annyira mellékes, hogy amikor Philippe befejezi a mutatványát New Yorkban, Annie mintha mi sem történt volna, visszarepül Párizsba.

PestiSracok facebook image

37327-Koteltanc-The-Walk-Charlotte-Le-Bon-es-Joseph-Gordon-Levitt

Pedig nehéz nem észrevenni a Lourdes-i szűzre emlékeztető Annie szépségét. Nos, ez Philippe-nek sikerül, őt csak az érdekli, hogy végigmenjen a kötélen. Ő eljut A-ból B-be, de vajon eljut-e maga a történet? Nem jut el sehová, mert a film nem tesz mást, mint felmond egy 1974-es újságcikket, ami semmi másról nem szól, mint a szédítő mutatványról. A Spielberg-tanítvány Robert Zemeckis (Forrest Gump, Számkivetett, Vissza a jövőbe) ügyesen leveszi a hetvenes évek eleji New Yorkot, a stylist, a berendezők stílusgyakorlatai tökéletes munkák, figyelemre méltó maga a mutatvány megjelenítése is, az embert tényleg a hányás és a szédülés kerülgeti, amikor Philippe ide-oda lépeget a 420 méter magasan kifeszített kötélen.

Mesterien sikerült a még épülő WTC megidézése is, de a film legfontosabb mértékegysége mégis a történet lenne, így hiába tökéletesek az együtthatók, ha a végeredmény nem jön ki. Pedig a sztorit is fel kell rakni, ki kell pányvázni, ahogy magát a kötelet is. A párizsi szín pedig elképesztően modoros, a városban csak zsonglőröket, utcazenészeket, és matrózcsíkos pólóban festő művészeket látunk, ennél egy hűtőmágnes is árnyaltabb képet mutat Párizsról. A film valódi főszereplője maga a WTC, a két torony nagyobbat alakított, mint a sablonosra vett, jópofának szánt füves arcok, akik abban segítettek, hogy felvigyék a köteleket az irodaházak tetejére.

2330-Joseph-Gordon-Levitt---Koteltanc-The-Walk

A Kötéltánc művészetről vallott gondolatai is kínosak ("Valahol minden művész anarchista", "A színpadon nem lehet hazudni"), a Rudy papát, az öreg cirkuszigazgatót alakító Ben Kingsley az egyetlen hús-vér karakter, rajta kívül mindenki egy hangon szólal meg, még Philippe „sincs meg”, ráadásul az ő motivációit sem értjük. Látott egy cirkuszi előadást gyerekkorában, oké, de miért tesz fel mindent arra, hogy egy kötelet kifeszítve átmenjen egyik toronyból a másikba?

A film pont a csúcson válik unalmassá, hiszen hősünk legalább négyszer megy oda-vissza a tornyok között. Egyszer megcsinálta, oké, de miért kell megnézzük még háromszor ugyanazt? És persze, az első pillanattól tudtuk, hogy lesz majd utalás 2001-es tragédiára, de szerencsére Zemeckis csak a legvégén céloz erre, amikor hogy Philippe örökbérletet kap a toronytetőhöz. Két pont között a legrövidebb út az egyenes, két torony között a kötél, a múlt és a jelen között pedig az emlékezés, a film pedig szép emléket állít az ikertornyoknak, és egy őrült performance-nak. Ez a legtöbb, amit elmondhatunk róla.

Kötéltánc

Eredeti cím: The Walk

színes amerikai film

Bemutató: 2015. október 8.

Játékidő: 123 perc

Rendező: Robert Zemeckis

Szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Ben Kingsley,Charlotte Le Bon, Mark Camacho

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.