Pesti Srácok

Újjáépül az egykori Városligeti Színház, módosult a Liget projekt

Újjáépül az egykori Városligeti Színház, a Néprajzi Múzeum új helyen jön létre, az Építészeti és a Fotómúzeumot pedig Budapest más részén építteti fel a kormány - közölte az Országgyűlés Kulturális bizottságának hétfői ülésén a projekt miniszteri biztosa.

MTI

Baán László bejelentette: a kormány múlt héten határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de új helyen épül meg; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki, helyén az egykor ott állt, de a Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza az eredeti tervrajzok alapján.

PestiSracok facebook image

Az eredetileg tervezett helyen épül meg az általános elismerés övezte Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria; minden beruházás mostani lebontandó épületek helyén vagy jelenlegi betonfelületeken valósul meg a ligetben. A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el; Budapesten jön létre, de nem a Liget Projekt részeként a Építészeti és a Fotómúzeum - számolt be miniszteri biztos.

Baán László kiemelte, hogy a projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szól. Különleges városrészről van szó, amely egyedülálló egész Európában: nincs máshol ilyen sűrű intézményi háló, amelynek a park mellett most is része négy múzeum, az Állatkert, a Széchenyi Fürdő vagy a Műjégpálya.

Fel sem merülhetett ugyanakkor, hogy a zöldfelület rovására történjen a fejlesztés: mivel a lebetonozott felületek aránya most csaknem 35 százalék, ezek rovására növekedhetnek a beépített területek és a parkos részek is - jegyezte meg, hozzátéve: rövidesen kiírják a Városliget tájépítészeti pályázatát. Kunhalmi Ágnes, a bizottság MSZP-s alelnöke úgy vélte, Budapest egyik tüdejét próbálják megcsorbítani, miközben sok területre valóban ráférne a fejlesztés, majd feltette a kérdést, miért kell éppen most ennyi pénzt elköltenie a kormányzatnak erre a célra, miközben a hármas metró éppen szétesik és "az iskolákban nincs wc-papír". Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelen állapotában azonban a Városliget nem ilyen.

Dúró Dóra (Jobbik) elnök többek között arról érdeklődött, a lerombolt Regnum Marianum templom helyén létesül-e legalább egy emlékhely, Hiller István (MSZP) pedig arra figyelmeztetett, hogy egy akkora horderejű beruházást nem szabad pártpolitikai nézőpontból megítélni. A miniszteri biztos hangsúlyozta: a beruházás nem von el forrást a kulturális büdzséből, ráadásul számításaik szerint a várható évi 300 ezres többletturizmus eredményeképpen 15 éven belül megtérül az állam számára.

Baán László kiemelte, hogy Budapest még mindig csak évi 3 millió itt éjszakázó turistát vonz, míg Prága 4 milliót, Barcelona 6 milliót. Meg kell győzni az európai polgárokat arról, hogy miért jöjjenek Budapestre, ehhez pedig egyedi vonzerőt kell felmutatni - vélekedett, hozzáfűzve: a Liget Budapest projekt lehet az az unikális vonzerő, amelyhez nincs hasonló egész Európában. A főváros más pontjain ez a projekt nem jöhetne létre ilyen eredménnyel, ugyanakkor szerte Budapesten ma is több mint 100 muzeális intézmény működik, nem igaz tehát, hogy a projekttel a Városligetbe települne minden múzeum - mondta el.

Baán László közölte: templomot csak egyház építhet, emlékhely azonban lesz a Regnum Marianum helyén, az 56-os emlékművet pedig nem érinti majd a projekt. A Civilzugló egyesület petícióját aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették - vélekedett, hozzátéve: a romos Hungexpo irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food és egyéb vendéglátóhelyek.

A projekt a turisták, a múzeumlátogatók, és többek között az új játszóterek vagy egy új, két kilométeres, kivilágított futókör révén a környékbeliek örömére egyaránt szolgál majd - számolt be. Már meg is kezdődött a beruházás a méltatlanul keveset emlegetett Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ létrehozására, amely soha nem létezett, világszínvonalú hátteret biztosít majd a nemzeti közgyűjtemények számára - mondta el Baán László.

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.