A legkisebb jégkorszak Floridában - A Trivium Silence In The Snow című lemezéről

Van-e élet a földön a metalcore-on túl? A Trivium nevű floridai banda szerint igen, mert most egy olyan cross-over albumot raktak össze, ami nemcsak a történelem mélységes mély kútjába vezet, hanem magába a metál történetébe is, hiszen a Silence In The Snow afféle metál stílushatározó és kifestő könyv is egyben, van itt thrash, speed, nu-metál, grunge, klasszikus heavy metál.

PZ - 061.hu

A fiúk annyira profi zenészek, annyira szeretnek játszani, hogy csak úgy, a maguk örömére kipróbáltak mindent, ami köszönő viszonyban volt a kemény riffekkel. A 2000-ben alakult csapatnak dalból van a lelke, egy zavarbaejtően melodikus anyagot raktak le a metál fémasztalára, ami egyfelől örömteli fejlemény, másfelől pedig a jóból is megárt a sok.

Matt K.Heafy szinte áriázik, ami már-már magamutatogatás, és hiába a professzionális szögelés, a fölényes és biztoskezű hangszerkezelés, ez azért biztonsági játék, cirkuszi show, nem pedig egy végiggondolt, önmagában is érvényes zenei világ teremtése.

A legtöbb dal túl van gondolva, az énektémák túlhajtottak, viszont annyi az idézet, hogy az album egy metál vetélkedőben is kiváló foglalkoztató anyag lenne, "ismerd fel a motívumokat!" jeligére. A stlirális kalandozások miatt széttartó az album, jó esetben egyre mélyebbre kéne kerülnünk az anyag belső, öntörvényű világában, de itt minden számnál újra kezdődik a stílushatározó játék.

Nem épül fel az a sajátos univerzum, ami megképződött a The Crusade és a Shogun című albumok esetén, inkább olyan az egész, mint egy ügyes nu-metál album, ami nem a Limp Bizkit, hanem a Metallica és a System Of A Down felől közelíti meg a műfajt. Legfőképpen az akrobatikus énekkel van a gond, az húzza el a zenét is, a tirádás vokálok miatt több melodikus gitárszóló is.

Így hiába van a Triviumban a metál egyik legjobb ritmusszekciója, valahogy önellentmondás feszül a maszkulin ritmika és a modoros ének között. Ettől függetlenül pont a slágerek (Dead And Gone, Silence In The Snow, Blind Leading The Blind) miatt érdemes meghallgatni az albumot, ami nem hozza el a műfaj újabb jégkorszakát, de legalább kiolvadt néhány metál fosszília.

Trivium
Silence In The Snow
Warner
11 szám 50 perc