Erdélyben a Szépművészeti Múzeum legszebb rézmetszetei
A Szépművészeti Múzeum legszebb rézmetszeteit, többek között Mantegna, Dürer és Hogarth munkáit ismerheti meg az erdélyi közönség a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szombattól látható kiállításon.
MTI
A csaknem 90 remekművet, a legkiválóbb itáliai, német, németalföldi, francia és angol mesterek alkotásait bemutató kiállítás február 28-ig látható Székelyföld fővárosában. A most nyíló grafikai kiállítással rövid időn belül másodszor mutatkozik be önálló kiállítással a Szépművészeti Múzeum Erdélyben, ugyanis 2009-ben a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum már otthont adott a budapesti múzeum gyűjteményéből válogatott Egyiptom művészete a Fáraók korában című tárlatnak.
A múzeum Grafikai Gyűjteménye csaknem tízezer rajz mellett mintegy százezer sokszorosított grafikát őriz a 15. századtól máig terjedő időszakból. A változatos eljárásokkal készült művek közül a Marosvásárhelyen rendezett tárlat a legkorábbi mélynyomású sokszorosító technikát, a rézmetszést mutatja be. Egy-egy meghatározó, virtuóz metszőtől több lapot is bemutat a tárlat, hogy kirajzolódjon egyéni stílusuk és világossá váljanak újító technikai vívmányaik. A látogatók végigkövethetik azt a folyamatot, amely a technika 15. századi kialakulásától a művészi rézmetszés kibontakozásán át a reproduktív grafika uralkodóvá válásáig ível.
A Bodnár Szilvia és Gonda Zsuzsa által rendezett tárlaton látható legkorábbi lapok a 15. század második felében készültek, itáliai és német mesterek, közöttük Andrea Mantegna, Antonio Pollaiuolo, Martin Schongauer, Israhel van Meckenem művei. A 16. századi német rézmetszés jelentőségét a tárlat elsősorban a nürnbergi festő és grafikus, Albrecht Dürer metszetein keresztül mutatja be, akinek tevékenységével a rézmetszés a virágkorát élte. A 16. század nemcsak német nyelvterületen számított termékeny időszaknak a rézmetszés történetében: Németalföldön Lucas van Leyden, Hendrick Goltzius, Jan Saenredam, Aegidius Sadeler, Jacob Matham és Jan Muller a korszak legkiválóbb grafikusművészei közé tartoztak.
A Cinquecento itáliai művészeit elsősorban Giulio Campagnola, Marcantonio Raimondi és Giorgio Ghisi képviseli a kiállításon, a franciákat Jean Duvet és a fontainebleau-i iskola tagjai. A következő két évszázadban elsősorban reproduktív grafikák születtek, ezért Pieter Pauwel Rubens és Antoine Watteau festményei után készült lapokból és a francia portré-metszetekből válogatták. A 18. század kiemelkedő mestere az angol William Hogarth, akinek számos lapját őrzi a Szépművészeti. A 19-20. században más sokszorosított grafikai eljárások kerültek előtérbe, a rézmetszet ekkorra elvesztette jelentőségét, így a tárlat az 1700-as években készült művekkel zárul, négy évszázad művészeti termését áttekintve.
A Maros Megyei Múzeumok és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében megvalósuló kiállítást magyar, román és angol nyelvű katalógus kíséri. Az átfogó rekonstrukció miatt zárva tartó Szépművészeti a felújítás alatt számos külföldi kiállításon mutatja be gyűjteményének legjavát: a marosvásárhelyi tárlat mellett jelenleg a milánói Palazzo Reáléban és a római Museo dell'Ara Pacis falai között is találkozhatnak a látogatók a budapesti múzeum jeles darabjaival.
