Pesti Srácok

Jane Austen angol írónő 240 éve született

Kétszáznegyven éve, 1775. december 16-án született a hampshire-i Steventonban Jane Austen angol írónő, aki napjainkban is nagy kultusznak örvend, Értelem és érzelem című munkája a világ egyik legolvasottabb regénye.

MTI

Anglikán lelkész édesapja rendkívül fontosnak tartotta nyolc gyermekének tanítását, szellemének kiművelését. Élénk szellemű, vidám természetű anyjuk rögtönzött versekkel és történetekkel szórakoztatta őket, gyakorta afféle házi színielőadásokat is rendeztek. Az eleven családi légkör, a kiterjedt rokoni, ismerősi kör, az utazások Bathba és Londonba, a különböző társadalmi réteggel való találkozás ösztönzően hatott Jane-re, aki már tizenkét éves korától írt, eleinte a korabeli szentimentális irodalmat kifigurázó műveket.

Első igazi regényébe 1795 körül kezdett, a könyv kezdetben az Elinor és Marianne címet viselte, s csak később lett belőle Értelem és érzelem (Sense and Sensibility). Alig fejezte be művét, 1796-97-ben First Impressions (Első benyomások) címen máris elkészült a Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) első változata. E korai regények utolsó darabja az 1798-99-ben keletkezett Susan, amelyet később A klastrom titka címmel ismerhetett meg az olvasóközönség.

1801-ben a lelkész apa feleségével és két lányával Bathba költözött, ahol a következő évben egy hampshire-i úriember megkérte Jane kezét. Igent mondott, de egy nappal később megmásította elhatározását - a fura döntés hátterében alighanem egy másik fiatalember állt, akibe Jane szerelmes volt, de az illető korán meghalt. Az igazság soha nem fog kiderülni, mert az írónő nővére, hagyatékának gondozója eltüntetett minden nyomot, amely Jane magánéletére utalt. 1805 januárjában apjuk meghalt, Southamptonba költöztek, ahol négy évig éltek meglehetősen szűkösen. Nehéz anyagi helyzetükből egyik bátyjuk segítette ki őket, aki egy nagyobb vidéki házat bocsátott anyja és húgai rendelkezésére birtokán.

Az anyagi gondoktól való megszabadulás lehetővé tette számára, hogy előkészítse az Értelem és érzelem, valamint a Büszkeség és balítélet kiadását. 1811-ben és 1813-ban mindkettő meg is jelent, a szerző nevének feltüntetése nélkül, s a Critical Review és a Quarterly Review című vezető folyóiratok lelkesen üdvözölték a szórakoztató, mégis tanulságos műveket. 1811-13 között megírta a Mansfield park című regényét, majd rögtön hozzáfogott az Emma megírásához, amely 1815 decemberében jelent meg. Életének ez az időszaka sikeres és boldog volt, széles körben ismert és népszerű műveiről a kritika is kedvezően nyilatkozott.

Az írónő 1816-tól egyre többet betegeskedett, valószínűleg rákban vagy Addison-kórban (a mellékvesekéreg működészavara) szenvedett, ezért visszavonultan élt. A testi megpróbáltatások ellenére továbbra is sokat dolgozott. 1817 januárjában kezdett bele az üdülőhelyeket és a hosszas betegeskedést kifigurázó, öngúnnyal fűszerezett Sanditon című munkájába, amely végül befejezetlen maradt. Az év májusában gyógykezelésre Winchesterbe szállították, ahol 1817. július 18-án meghalt, a helyi székesegyházban temették el.

Jane Austen éles szemmel, metsző iróniával ábrázolta kora társadalmát, az angol középosztályt, nem véletlenül tekintik a kritikai realizmus egyik előfutárának. Regényeinek hősei "erős" karakterek, intelligens, érzelmileg gazdag, erkölcsileg szilárd emberek, akik kirínak környezetükből. A brit közönség körében ma is az egyik legkedveltebb író, népszerűségét nemcsak remek jellemábrázolásának, feszesen megszerkesztett műveinek, szellemes és élvezetes stílusának köszönheti, hanem a regényeiből készült filmfeldolgozásoknak is. Ezek közül az egyik legsikeresebb a Büszkeség és balítélet a BBC által készített televíziós sorozata, amelyben Colin Firth alakította Mr. Darcyt.

PestiSracok facebook image

Az írónőről is több életrajzi film készült, a 2007-es Jane Austen magánélete című alkotásban Anne Hathaway személyesítette meg. Rajongói világszerte társaságokat, olvasóköröket alapítottak, egykori lakóháza múzeumként szolgál, Bath-ban Jane Austen Központ működik, ahol emlékére minden évben fesztivált rendeznek. A tervek szerint 2017-től a 10 fontos bankjegyet az ő portréja díszíti majd.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.