Pesti Srácok

Jane Austen angol írónő 240 éve született

Kétszáznegyven éve, 1775. december 16-án született a hampshire-i Steventonban Jane Austen angol írónő, aki napjainkban is nagy kultusznak örvend, Értelem és érzelem című munkája a világ egyik legolvasottabb regénye.

MTI

Anglikán lelkész édesapja rendkívül fontosnak tartotta nyolc gyermekének tanítását, szellemének kiművelését. Élénk szellemű, vidám természetű anyjuk rögtönzött versekkel és történetekkel szórakoztatta őket, gyakorta afféle házi színielőadásokat is rendeztek. Az eleven családi légkör, a kiterjedt rokoni, ismerősi kör, az utazások Bathba és Londonba, a különböző társadalmi réteggel való találkozás ösztönzően hatott Jane-re, aki már tizenkét éves korától írt, eleinte a korabeli szentimentális irodalmat kifigurázó műveket.

Első igazi regényébe 1795 körül kezdett, a könyv kezdetben az Elinor és Marianne címet viselte, s csak később lett belőle Értelem és érzelem (Sense and Sensibility). Alig fejezte be művét, 1796-97-ben First Impressions (Első benyomások) címen máris elkészült a Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice) első változata. E korai regények utolsó darabja az 1798-99-ben keletkezett Susan, amelyet később A klastrom titka címmel ismerhetett meg az olvasóközönség.

1801-ben a lelkész apa feleségével és két lányával Bathba költözött, ahol a következő évben egy hampshire-i úriember megkérte Jane kezét. Igent mondott, de egy nappal később megmásította elhatározását - a fura döntés hátterében alighanem egy másik fiatalember állt, akibe Jane szerelmes volt, de az illető korán meghalt. Az igazság soha nem fog kiderülni, mert az írónő nővére, hagyatékának gondozója eltüntetett minden nyomot, amely Jane magánéletére utalt. 1805 januárjában apjuk meghalt, Southamptonba költöztek, ahol négy évig éltek meglehetősen szűkösen. Nehéz anyagi helyzetükből egyik bátyjuk segítette ki őket, aki egy nagyobb vidéki házat bocsátott anyja és húgai rendelkezésére birtokán.

Az anyagi gondoktól való megszabadulás lehetővé tette számára, hogy előkészítse az Értelem és érzelem, valamint a Büszkeség és balítélet kiadását. 1811-ben és 1813-ban mindkettő meg is jelent, a szerző nevének feltüntetése nélkül, s a Critical Review és a Quarterly Review című vezető folyóiratok lelkesen üdvözölték a szórakoztató, mégis tanulságos műveket. 1811-13 között megírta a Mansfield park című regényét, majd rögtön hozzáfogott az Emma megírásához, amely 1815 decemberében jelent meg. Életének ez az időszaka sikeres és boldog volt, széles körben ismert és népszerű műveiről a kritika is kedvezően nyilatkozott.

Az írónő 1816-tól egyre többet betegeskedett, valószínűleg rákban vagy Addison-kórban (a mellékvesekéreg működészavara) szenvedett, ezért visszavonultan élt. A testi megpróbáltatások ellenére továbbra is sokat dolgozott. 1817 januárjában kezdett bele az üdülőhelyeket és a hosszas betegeskedést kifigurázó, öngúnnyal fűszerezett Sanditon című munkájába, amely végül befejezetlen maradt. Az év májusában gyógykezelésre Winchesterbe szállították, ahol 1817. július 18-án meghalt, a helyi székesegyházban temették el.

Jane Austen éles szemmel, metsző iróniával ábrázolta kora társadalmát, az angol középosztályt, nem véletlenül tekintik a kritikai realizmus egyik előfutárának. Regényeinek hősei "erős" karakterek, intelligens, érzelmileg gazdag, erkölcsileg szilárd emberek, akik kirínak környezetükből. A brit közönség körében ma is az egyik legkedveltebb író, népszerűségét nemcsak remek jellemábrázolásának, feszesen megszerkesztett műveinek, szellemes és élvezetes stílusának köszönheti, hanem a regényeiből készült filmfeldolgozásoknak is. Ezek közül az egyik legsikeresebb a Büszkeség és balítélet a BBC által készített televíziós sorozata, amelyben Colin Firth alakította Mr. Darcyt.

PestiSracok facebook image

Az írónőről is több életrajzi film készült, a 2007-es Jane Austen magánélete című alkotásban Anne Hathaway személyesítette meg. Rajongói világszerte társaságokat, olvasóköröket alapítottak, egykori lakóháza múzeumként szolgál, Bath-ban Jane Austen Központ működik, ahol emlékére minden évben fesztivált rendeznek. A tervek szerint 2017-től a 10 fontos bankjegyet az ő portréja díszíti majd.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.