Pesti Srácok

Új kollégiumi struktúrával működik tovább az NKA 2016-ban

Új kollégiumi struktúrával működik tovább 2016-ban a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a szervezet szakmai bizottságaiba a tagok egyharmadát ezentúl a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) jelölheti.

MTI

A december elején született törvénymódosítás szerint a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság - amely az NKA elnökéből (az emberi erőforrások miniszteréből), az alap alelnökéből és a tagokból áll - tagjainak egyharmadát a miniszter saját hatáskörében, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján nevezi ki. Eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg.

A változtatás értelmében az NKA alelnökét a szakminiszter ezentúl az MMA-elnök véleményének kikérésével nevezi ki. Emellett a módosítás rögzíti azt is, hogy a Nemzeti Kulturális Alap Bizottság a miniszter és az MMA elnöke által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát. Ugyancsak változás, hogy az NKA forrásainak felhasználásáról döntő testületeket, a művészeti főtematikájú állandó szakmai kollégiumokat a miniszter - az MMA elnöke véleményének kikérése után - rendelettel hozza létre, és az MMA elnökének egyetértésével nevezi ki azok vezetőit.

Az állandó szakmai kollégiumokba eddig a tagok felét a miniszter saját hatáskörben, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek javaslata alapján bízta meg. A törvénymódosítás értelmében ezentúl a tagok egyharmadát a miniszter saját hatáskörben kéri fel az érintett szakmai szervezetek véleményének meghallgatása után, egyharmadát az MMA, további egyharmadát pedig a szakmai szervezetek delegálják. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes szakmai kollégiumot is létrehozhat, amelyekben az MMA részvételét szintén biztosítani kell.

PestiSracok facebook image

A törvénymódosítást kezdeményező Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint az MMA kulturális életben elfoglalt helyére tekintettel indokolt, hogy a NKA-val mint elkülönített állami pénzalappal szorosabban együttműködjön, és részt vehessen a művészeti területet érintő döntéshozatalban. Mint fogalmazott, a törvénymódosítás megerősíti az MMA-nak a művészeti életben elfoglalt kultúrstratégiai szerepét. Az új kollégiumi struktúrát a törvénymódosítás alapján 2016. január 1-jéig kell létrehozni.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.