nka
Hangfoglaló Program: 27 induló előadó kapott támogatást
Huszonöt induló zenekar kapott kétmillió forintos támogatást az NKA Hangfoglaló Program hatodik évadában. Idén először külön pályázhattak az elektronikus zenei formációk, közülük kettő 1,5-1,5 millió forintos támogatásban részesült.
"Előttem tűz vagyon, hátam megett víz, környűben mind ellenség" - Kultúrharcos PS-interjú Szakács Árpáddal
"Kár volt pezsgőt bontani a HVG-ben, mások mellett ugyan ők is nagyon szeretnék, de nem állok le a Kinek a kulturális diktatúrája című cikksorozatommal" - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Szakács Árpád, a Magyar Idők újságírója, a MediaWorks központi szerkesztőségének főszerkesztője. Kiderült, Szakács nem tartja magát kultúrharcosnak. "Csupán anyagot akarok hordani a nemzeti politika épületéhez, mint szerény napszámos" - válaszolta kérdésünkre. Kiemelte, soha egy szóval sem mondta, vagy írta, hogy el kellene hallgattatni a balliberális művészeket, hogy ők nem érdemesek a támogatásokra, de a kiegyensúlyozottságot nagyon hiányolja. "A teljes balliberális holdudvart a Fidesz vezette kulturális igazgatás finanszírozza. Sőt, segíti a mindent elnyomó balliberális hegemónia fenntartását" - mondta Szakács Árpád, aki szerint a Nemzeti Kulturális Alap például politikai, ideológiai alapon részesíti támogatásban a balliberális művészeket. Az interjúból kiderül az is, Szakács véleménye szerint a jobboldal tud-e teret foglalni a kultúrában, és hogy kik az elhallgatott, elnyomott jobboldali, konzervatív művészek.
Fekete Péter a PS-nek: „Csak akkor tudjuk, hogy merre tartunk, ha tudjuk, hogy honnan jöttünk”
Az tud szárnyalni, aki ismeri a gyökereit, amibe kapaszkodhat. Ilyen kapaszkodók a család és az iskola is, a szűkebb és a tágabb környezetünk. A kultúrpolitikának tehát nemzetinek kell lennie, és e téren bőven van lemaradás – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Fekete Péter kulturális államtitkár. Arról is beszélt, hogy alapvetően megváltoztatnák a Nemzeti Kulturális Alap pályázati rendszerét és elbírálási módját, ugyanis jelenleg egy pénzelosztó szervezet, amelyben sokan alanyi jogon kapnak forrásokat, miközben egy olyan műhelynek kellene lennie, amely közös nemzeti célokat segítő, erősítő alkotások, művek születését támogatja, egyfajta mentori rendszerben.Ajánljuk még
Milliárdos ingatlanvagyonnal gyarapodik tovább tatabányai családok nyomorán a „Szeviép-család” – Csinos céghálót találtunk az egykori vezér fia körül
A Pesti TV Az Ügy című riportműsorában mutattuk be a tatabányai szellemtársasházat, amely tizenöt éve áll befejezetlenül. A huszonegy lakásos, a földszinten nagy irodaépületet is magába foglaló ingatlant sajátos konstrukcióban kezdték építeni 2004 után. A telektulajdonos, első számú építtető, a Környe és Vidéke Takarékszövetkezet ingatlanhasznosító cége, a Tak-Ing végelszámolás alatt áll; az építő Pólus Kft. 2007 óta felszámolás alatt; a lakásaikat előre kifizető tatabányai családok, összesen tizenöt károsult család a mai napig nem kapott vissza egy fillért sem. Közben tavaly év végén a félkész épület az egyik szeviépes érdekeltség kezébe került. A Szeviép-üggyel a PestiSrácok.hu az elmúlt években kiemelten foglalkozott; követjük a több száz kisvállalkozó csődjéért felelős, csődbűncselekménnyel vádolt milliárdosok ma is tartó büntetőperét. Megmutattuk, hogy a mai napig milyen luxusban élnek, és egy tényfeltáró cikksorozatban azt is, hogy a Szeviép csődeljárása előtt milyen elképesztő céghálót építettek fel a Szeviép-vezérek, amely cégekben immár egy-egy családtagjuk a tulajdonos. Ebben a tényfeltáró riportban azt mutatjuk meg, hogyan kerül a Szeviép-vezér B. Sándor fia Tatabányára, miként jutottak hozzá a tizenöt család anyagi megnyomorítását jelentő, milliárdos értékű ingatlanvagyonhoz, és azt is, hogy a tatabányai botrányban szereplő cég csak egy az újabb céghálóban. Körülbelül tíz milliárdos vagyont találtunk éppen csak, hogy „muzsikáló” cégekben, és mindez az egyik B.-fiú kezében fut össze.
Szappanos Péter győzelemmel búcsúzott a címeres meztől – Barátságos mérkőzés: Magyarország–Finnország 2–1 (2–0)
Szappanos Péter győzelemmel és kapott gól nélkül búcsúzott a címeres meztől, Yaakobishvili Áron bravúrokkal debütált a magyar kapuban.
Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.
„Valahol fenn úgy döntöttek rólam, hogy a Ferencváros legyen az életem!” – Nyolcvan éves lenne, de már tíz éve nincs közöttünk a Császár (2. rész)
Az egyetlen magyar aranylabdás labdarúgó, Albert Flórián pályafutását bemutató írásunk első részében egészen 1967 végéig jutottunk el. Innen folytatjuk most a zseniális játékos életútjának felelevenítését, feltárva a korszak sajátosságait, szót ejtve a kiváló labdarúgó emberi kapcsolatairól és megidézve gondolatait ferencvárosi kötődéséről, valamint arról, hogy ő maga mire volt a legbüszkébb a saját karrierjét tekintve.
