nka
A 14 millió forintos kritikus – Íme, a jobboldali „diktatúra” baloldali nyertese
„Most lett elég” – dörögte december eleji írásában Csáki Judit, a Magyar Narancstól is kikopott, jelenleg a Revizor című kritikai blogot főszerkesztő színikritikus. Hogy széles nyilvánosságot is kapjon az iromány, Csáki kebelbarátja, Alföldi Róbert osztotta meg a Facebookon. Maga a szöveg pedig a tőle megszokott, vérbő politikai dühöngés és gyalázkodás, továbbá mindenféle ellenzéki fájdalmak zavaros összehordása. Ami pedig igazán érdekessé teszi mindezt, hogy a balliberális színházi világot állítólag ellehetetlenítő magyar kormányzat jóval több pénzzel támogatta ezt az epeömlést (is), mint Soros György, pedig a spekuláns sem volt szűkmarkú. "Előttem tűz vagyon, hátam megett víz, környűben mind ellenség" - Kultúrharcos PS-interjú Szakács Árpáddal
"Kár volt pezsgőt bontani a HVG-ben, mások mellett ugyan ők is nagyon szeretnék, de nem állok le a Kinek a kulturális diktatúrája című cikksorozatommal" - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában Szakács Árpád, a Magyar Idők újságírója, a MediaWorks központi szerkesztőségének főszerkesztője. Kiderült, Szakács nem tartja magát kultúrharcosnak. "Csupán anyagot akarok hordani a nemzeti politika épületéhez, mint szerény napszámos" - válaszolta kérdésünkre. Kiemelte, soha egy szóval sem mondta, vagy írta, hogy el kellene hallgattatni a balliberális művészeket, hogy ők nem érdemesek a támogatásokra, de a kiegyensúlyozottságot nagyon hiányolja. "A teljes balliberális holdudvart a Fidesz vezette kulturális igazgatás finanszírozza. Sőt, segíti a mindent elnyomó balliberális hegemónia fenntartását" - mondta Szakács Árpád, aki szerint a Nemzeti Kulturális Alap például politikai, ideológiai alapon részesíti támogatásban a balliberális művészeket. Az interjúból kiderül az is, Szakács véleménye szerint a jobboldal tud-e teret foglalni a kultúrában, és hogy kik az elhallgatott, elnyomott jobboldali, konzervatív művészek. Fekete Péter a PS-nek: „Csak akkor tudjuk, hogy merre tartunk, ha tudjuk, hogy honnan jöttünk”
Az tud szárnyalni, aki ismeri a gyökereit, amibe kapaszkodhat. Ilyen kapaszkodók a család és az iskola is, a szűkebb és a tágabb környezetünk. A kultúrpolitikának tehát nemzetinek kell lennie, és e téren bőven van lemaradás – fogalmazott a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Fekete Péter kulturális államtitkár. Arról is beszélt, hogy alapvetően megváltoztatnák a Nemzeti Kulturális Alap pályázati rendszerét és elbírálási módját, ugyanis jelenleg egy pénzelosztó szervezet, amelyben sokan alanyi jogon kapnak forrásokat, miközben egy olyan műhelynek kellene lennie, amely közös nemzeti célokat segítő, erősítő alkotások, művek születését támogatja, egyfajta mentori rendszerben. Ajánljuk még
Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? - „Minden eshetőségre fel kell készülni”
A Tűzfalcsoport friss elemzése szerint a Közszolgálati Rendőr Szakszervezet (KRSZ) február 15-i Facebook-posztja messze túlmutat a hagyományos érdekképviseleten. Alkotmányos puccskísérlet tiszás rendőrökkel? Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.