Pesti Srácok

Doncsev András: nem az NKA feladata a folyóiratok fenntartása

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) feladata pótlólagos források biztosítása pályázatok útján, nem vállalkozhat a szépirodalmi és más művészeti folyóiratok fenntartására - mondta el Doncsev András, az NKA alelnöke szerdán Budapesten.

MTI

Hozzáfűzte: az elmúlt években csökkent az NKA rendelkezésre álló összeg, míg 2013-ban 11 milliárd, addig 2016-ban 9,9 milliárd forint bevételből gazdálkodhat a testület. Ezzel szemben mintegy 9 ezerről 13 ezerre nőtt a beérkezett pályázatok száma, ezek támogatására idén 3,6 milliárd forint van a 36 milliárdos igény ellenére. A művészeti folyóiratok támogatására 1,4 milliárd forint pályázati igény jelentkezett idén, a célra az NKA 508 milliót tudott fordítani - ebből mintegy 150 millió forintot a szakmai kollégiumok saját keretükből csoportosítottak át -, a pályázók 70 százaléka kapott támogatást - emlékeztetett, kiemelve: a folyóirat-támogatásra szánt keretet jelenleg más területekre jutó források elvonásával lehetne kiegészíteni, erről a szakmai kollégiumok - amelynek tagjainak nem kizárólag a pályázók, hanem az adófizetők szempontjait is képviselniük kell - saját hatáskörükben dönthetnek.

PestiSracok facebook image

Doncsev András hangsúlyozta: várhatóan rendelkezésre fognak állni további pótlólagos források is a szépirodalmi terület idei támogatására. Jánosi Zoltán, az NKA Szépirodalom Kollégiumának vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: a testület idén 85 millió forintot kapott folyóirat-támogatásra, ez az összeg belső számításaik szerint a szépirodalmi folyóiratokra fordított tavalyi támogatási összeg kevesebb mint fele. A csökkentés miatt kritikus helyzetben lévő folyóiratok működésének legalább részleges biztosítása érdekében a szépirodalmi kollégium a rendelkezésére álló 205 milliós, nem folyóiratokra fordítható keretből 59 millió forintot csoportosítottak át folyóirat-támogatásra - fűzte hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel a 144 millió forinttal szemben a beérkezett pályázatok forrásigénye megközelítette a 400 millió forintot.

A minőségi szempontok mellett a területi arányosságra is figyelmet fordítottak a pályázatok elbírálásakor, a nyomtatott lapoknál a 17 budapesti közül 10, a 16 vidéki közül szintén 10, valamint a 6 határon túli pályázat mindegyikét támogatták - ismertette a részleteket Jánosi Zoltán. A támogatott folyóiratok közül hét - a Magyar Napló, a Jelenkor, az Alföld, a Forrás, a Tiszatáj, a Hitel és a Kortárs - kapott magasabb, 8 és 12 millió forint közötti összeget. Az online folyóiratok közül a legnagyobb támogatást, 5 millió forintot a Litera portál kapta.

Mivel a rendelkezésre álló összeggel a kollégium a támogatott lapoknál is csak a kért támogatások egy részét tudta biztosítani, a támogatás arányában csökkentette az elvárt lapszám-mennyiséget is - hangsúlyozta Jánosi Zoltán, hozzáfűzve, hogy a kollégium "sajnos nem tudta valamennyi arra érdemes" folyóiratot támogatni. Erős Kinga, az NKA Szépirodalom Kollégiumának és a Magyar Írószövetség elnökségének tagja az eseményen elmondta: a folyóiratok támogatási összegét a meghívásos pályázatokra, az egyedi kérelmekre, a kisebb szépirodalmi könyvkiadók könyvheti megjelenésének támogatására, valamint az alkotói ösztöndíjakra fordítható keretösszegek terhére emelték meg.

A szépirodalom az egyetlen olyan művészeti ág, ahol nem intézmények, hanem a folyóiratok jelentik a "primer megjelenési formát" és színteret - fogalmazott Erős Kinga és a kollégium egy másik tagja, Csontos János.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága hétfőn közös közleményben tiltakozott a szépirodalmi területet, különösen a folyóirat-kiadást érintő "radikális forráskivonás" ellen, amely szerintük alapjaiban érinti a kortárs irodalom közvetítését, jelenét és jövőjét.

A közleményben felidézték: az NKA bizottsága idén mindössze 350 millió forintot szánt folyóiratok támogatására, ez az összeg megítélésük szerint még a kiemelt lapok megjelentetésére sem elegendő. Azt írták: az idei indítókeret jelentősen kevesebb, mint a folyóirat-kiadás kollégiumának tavaly rendelkezésére álló 655 millió vagy a tavalyelőtti 633 millió forint.

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.