Pesti Srácok

Vigh Andrea tovább fokozná a Zeneakadémia nemzetközi elismertségét

Szeretnénk tovább fokozni a Zeneakadémia nemzetközi elismertségét, ennek alapja az oktatás és a koncerttevékenység szerves egysége, kiemelkedő minősége - mondta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.

MTI

Kiemelte, hogy az egyetem sűrű év elé néz: nyáron új fesztiválnak adnak otthont, szeptemberben Marton Éva-énekversenyt és Liszt-zongoraversenyt is rendeznek, emellett folytatódik a Kodály-program és a mindennapos iskolai éneklés bevezetésére létrehozott munkacsoport is aktív év elé nézhet. A rektor szerint sikeres évet zárt a Zeneakadémia: a 140. tanévében járó patinás intézmény nemcsak az oktatásban jeleskedett, hanem a felújított Liszt Ferenc téri palotába a legkiválóbb hazai és világsztár művészeket hozta el a közönségnek, elsősorban a bensőséges hangulatú kamarazene területén. Számos rangos díjat is nyertek tavaly: júniusban Oslóban Europa Nostra Nagydíjjal ismerték el a főépület felújítását, novemberben pedig Berlinben vehették át a nemzetközi kommunikációs szakma egyik csúcsdíjának számító Red Dot Design Díjat a Lisztérium című reklámszpotért - sorolt példákat Vigh Andrea.

PestiSracok facebook image

Az idei év nagyszabású eseményei közül kiemelte a szeptemberben tartandó II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt, amelyen nagy érdeklődésre számítanak. Szintén szeptemberben lesz és várhatóan óriási érdeklődés kíséri a hagyományosan ötévente megrendezett budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraversenyt. Emellett egy új nemzetközi akadémiának és fesztiválnak is otthont ad a Zeneakadémia, erre nyáron kerül sor Kokas Katalin és Kelemen Barnabás vezetésével. Idén is folytatódik a Zeneakadémia irányításával zajló Kodály-program: a városmajori mintatagozatban az óvodától egészen az érettségiig "tesztelik" a gyerekeken a komponistáról elnevezett módszer megújításának lehetőségeit.

Vigh Andrea hangsúlyozta, hogy az innováció a módszer alapjait nem érinti, de a változó társadalmi-technológiai feltételeket figyelembe kell venni. A program egy nemzetközi agykutatási projekthez is kapcsolódik, melyben a Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, milyen jótékony hatása van a zenének és az éneklésnek az agyra, a gyerekek fejlődésére. A kutatás első, kétéves szakasza hamarosan lezárul, de újabb öt évre szeretnék meghosszabbítani a programot.

Az infrastrukturális fejlesztések között szeretnék nagyobb campussá fejleszteni a Zeneakadémiához tartozó kecskeméti Kodály Intézetet, erre a növekvő érdeklődés miatt van szükség - magyarázta Vigh Andrea. "Ebben a fenntartó is lát fantáziát és úgy tűnik, segítséget is hajlandó nyújtani. Nagy kitörési pont lehet ez Kecskemét városának és az egész magyar zenekultúrának" - vélekedett. A Zeneakadémia belső életét tavaly április végén a szenátus és Kupper András kancellár közötti kötélhúzás árnyékolta be, amely a kancellár menesztésével végződött. A posztra július 15-től három évre Szentgyörgyvölgyi Lászlót nevezték ki. Vigh Andrea elmondása szerint jó az együttműködés az új kancellárral.

"Szentgyörgyvölgyi László gazdasági szakember, de nagyon nyitottan közeledik ehhez a speciális egyetemhez és általában a művészvilághoz. Itt minden egyedi, mint egy Herendi-porcelán. Egy hallgatót általában egy, de sokszor két oktató tanít, teljesen egyedi a vizsgarendünk, az ötfordulós felvételiről nem is beszélve. A Zeneakadémiára évente körülbelül 1300-an szoktak jelentkezni, ebből mintegy 130 diákot veszünk fel, de aki bejut, az bent is marad: a lemorzsolódás 1 százalék alatti. Aki ide felvételizik, az rendszerint 8-10 éves kora óta zenei pályára készül, nem 17-18 évesen hozza meg azt az ad hoc döntést, hogy a Zeneakadémiára jelentkezik" - ecsetelte az egyetem sajátosságait Vigh Andrea.

Az új kancellár nemsokára aláírja az állami támogatásról szóló szerződést, amely szerint a 2016-os évben 750 millió forintot kap a Zeneakadémia kulturális programok - jellemzően koncertek - szervezésére, de ebben az oktatáshoz kapcsolódó rendezvények, például diplomakoncertek is benne vannak. "Ez kimondva óriási összeg, de más hasonlóan kiemelt kulturális intézmények, amelyek oktatással nem is foglalkoznak, ennek a sokszorosát kapják. Tehát elmondhatjuk, hogy a Zeneakadémia nagyon gazdaságosan nyújt kiemelkedő kulturális programokat" - jegyezte meg a rektor.

Az egyetem részt vesz az emberi erőforrások minisztere által tavaly októberben életre hívott munkacsoportban is, melynek célja a mindennapos iskolai éneklés feltételeinek kidolgozása. Vigh Andrea elmondta, hogy a Zeneakadémia a hozzá tartozó Kodály Intézettel, valamint Kodály Zoltánnéval közösen kidolgozott egy szakmai anyagot, amely szerint nem szabad hirtelen, dömpingszerűen ráerőltetni az iskolákra és a gyerekekre az éneklést, hanem lassan, fokozatosan kell javítani a feltételeken. Kiemelte, hogy a munkacsoport jelenleg még a közös gondolkodás fázisában tart, az, hogy mikor és mi valósulhat meg, még nem látható. Vigh Andrea elmondta: nagyon büszkék arra, hogy a Zeneakadémiát összességében nagy nemzetközi elismertség övezi, amit az is jól mutat, hogy az orvosi egyetem után a második helyen állnak Magyarországon a külföldi hallgatók arányát tekintve.

"Már nemcsak a nemzetközi klasszikus zenei élet hagyományos nagy centrumaival ápolunk jó kapcsolatokat, de Ausztráliából, Dél-Amerikából, a Távol-Keletről, az Egyesült Államokból és Kanadából is egyre többször keresik meg az egyetemet a legkülönfélébb együttműködési ajánlatokkal. Szeretnénk ezt az elismertséget megőrizni, és ha lehet, tovább fokozni" - hangsúlyozta a rektor.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.