Pesti Srácok

Vigh Andrea tovább fokozná a Zeneakadémia nemzetközi elismertségét

Szeretnénk tovább fokozni a Zeneakadémia nemzetközi elismertségét, ennek alapja az oktatás és a koncerttevékenység szerves egysége, kiemelkedő minősége - mondta Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora.

MTI

Kiemelte, hogy az egyetem sűrű év elé néz: nyáron új fesztiválnak adnak otthont, szeptemberben Marton Éva-énekversenyt és Liszt-zongoraversenyt is rendeznek, emellett folytatódik a Kodály-program és a mindennapos iskolai éneklés bevezetésére létrehozott munkacsoport is aktív év elé nézhet. A rektor szerint sikeres évet zárt a Zeneakadémia: a 140. tanévében járó patinás intézmény nemcsak az oktatásban jeleskedett, hanem a felújított Liszt Ferenc téri palotába a legkiválóbb hazai és világsztár művészeket hozta el a közönségnek, elsősorban a bensőséges hangulatú kamarazene területén. Számos rangos díjat is nyertek tavaly: júniusban Oslóban Europa Nostra Nagydíjjal ismerték el a főépület felújítását, novemberben pedig Berlinben vehették át a nemzetközi kommunikációs szakma egyik csúcsdíjának számító Red Dot Design Díjat a Lisztérium című reklámszpotért - sorolt példákat Vigh Andrea.

PestiSracok facebook image

Az idei év nagyszabású eseményei közül kiemelte a szeptemberben tartandó II. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyt, amelyen nagy érdeklődésre számítanak. Szintén szeptemberben lesz és várhatóan óriási érdeklődés kíséri a hagyományosan ötévente megrendezett budapesti Nemzetközi Liszt Zongoraversenyt. Emellett egy új nemzetközi akadémiának és fesztiválnak is otthont ad a Zeneakadémia, erre nyáron kerül sor Kokas Katalin és Kelemen Barnabás vezetésével. Idén is folytatódik a Zeneakadémia irányításával zajló Kodály-program: a városmajori mintatagozatban az óvodától egészen az érettségiig "tesztelik" a gyerekeken a komponistáról elnevezett módszer megújításának lehetőségeit.

Vigh Andrea hangsúlyozta, hogy az innováció a módszer alapjait nem érinti, de a változó társadalmi-technológiai feltételeket figyelembe kell venni. A program egy nemzetközi agykutatási projekthez is kapcsolódik, melyben a Magyar Tudományos Akadémia kutatói azt vizsgálják, milyen jótékony hatása van a zenének és az éneklésnek az agyra, a gyerekek fejlődésére. A kutatás első, kétéves szakasza hamarosan lezárul, de újabb öt évre szeretnék meghosszabbítani a programot.

Az infrastrukturális fejlesztések között szeretnék nagyobb campussá fejleszteni a Zeneakadémiához tartozó kecskeméti Kodály Intézetet, erre a növekvő érdeklődés miatt van szükség - magyarázta Vigh Andrea. "Ebben a fenntartó is lát fantáziát és úgy tűnik, segítséget is hajlandó nyújtani. Nagy kitörési pont lehet ez Kecskemét városának és az egész magyar zenekultúrának" - vélekedett. A Zeneakadémia belső életét tavaly április végén a szenátus és Kupper András kancellár közötti kötélhúzás árnyékolta be, amely a kancellár menesztésével végződött. A posztra július 15-től három évre Szentgyörgyvölgyi Lászlót nevezték ki. Vigh Andrea elmondása szerint jó az együttműködés az új kancellárral.

"Szentgyörgyvölgyi László gazdasági szakember, de nagyon nyitottan közeledik ehhez a speciális egyetemhez és általában a művészvilághoz. Itt minden egyedi, mint egy Herendi-porcelán. Egy hallgatót általában egy, de sokszor két oktató tanít, teljesen egyedi a vizsgarendünk, az ötfordulós felvételiről nem is beszélve. A Zeneakadémiára évente körülbelül 1300-an szoktak jelentkezni, ebből mintegy 130 diákot veszünk fel, de aki bejut, az bent is marad: a lemorzsolódás 1 százalék alatti. Aki ide felvételizik, az rendszerint 8-10 éves kora óta zenei pályára készül, nem 17-18 évesen hozza meg azt az ad hoc döntést, hogy a Zeneakadémiára jelentkezik" - ecsetelte az egyetem sajátosságait Vigh Andrea.

Az új kancellár nemsokára aláírja az állami támogatásról szóló szerződést, amely szerint a 2016-os évben 750 millió forintot kap a Zeneakadémia kulturális programok - jellemzően koncertek - szervezésére, de ebben az oktatáshoz kapcsolódó rendezvények, például diplomakoncertek is benne vannak. "Ez kimondva óriási összeg, de más hasonlóan kiemelt kulturális intézmények, amelyek oktatással nem is foglalkoznak, ennek a sokszorosát kapják. Tehát elmondhatjuk, hogy a Zeneakadémia nagyon gazdaságosan nyújt kiemelkedő kulturális programokat" - jegyezte meg a rektor.

Az egyetem részt vesz az emberi erőforrások minisztere által tavaly októberben életre hívott munkacsoportban is, melynek célja a mindennapos iskolai éneklés feltételeinek kidolgozása. Vigh Andrea elmondta, hogy a Zeneakadémia a hozzá tartozó Kodály Intézettel, valamint Kodály Zoltánnéval közösen kidolgozott egy szakmai anyagot, amely szerint nem szabad hirtelen, dömpingszerűen ráerőltetni az iskolákra és a gyerekekre az éneklést, hanem lassan, fokozatosan kell javítani a feltételeken. Kiemelte, hogy a munkacsoport jelenleg még a közös gondolkodás fázisában tart, az, hogy mikor és mi valósulhat meg, még nem látható. Vigh Andrea elmondta: nagyon büszkék arra, hogy a Zeneakadémiát összességében nagy nemzetközi elismertség övezi, amit az is jól mutat, hogy az orvosi egyetem után a második helyen állnak Magyarországon a külföldi hallgatók arányát tekintve.

"Már nemcsak a nemzetközi klasszikus zenei élet hagyományos nagy centrumaival ápolunk jó kapcsolatokat, de Ausztráliából, Dél-Amerikából, a Távol-Keletről, az Egyesült Államokból és Kanadából is egyre többször keresik meg az egyetemet a legkülönfélébb együttműködési ajánlatokkal. Szeretnénk ezt az elismertséget megőrizni, és ha lehet, tovább fokozni" - hangsúlyozta a rektor.

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.