Pesti Srácok

Így ünnepeld a magyar kultúra napját

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Ez alkalomból számos rendezvénnyel várja Budapest a kultúrára éhes városlakókat és átutazókat egyaránt.

061.HU ÖSSZEÁLLÍTÁS

A vajdalánc - Magyar Néprajzi Múzeum

PestiSracok facebook image

Ritka és rendkívül értékes tárgy került a Néprajzi Múzeum gyűjteményébe az elmúlt évben. A nyugat-dunántúli cigányvajdák mentekötőjével, a vajdalánccal eddig egyik közgyűjtemény sem rendelkezett. Az ötvös remeket és annak társadalomtörténeti jelentőségét a nagyközönség első alkalommal január 21-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából ismerheti meg.

12509443_1195487940479463_6193757483337598310_n

Ezenkívül a múzeum számos érdekességgel várja látogatóit, amelyről ITTtájékozódhatnak.

Sajtókávéház a Semmelweis Múzeumban a magyar kultúra napján

Program:

  • Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói - Szabó Katalin főmuzeológus-kurátor bemutató vezetése az időszaki kiállításban
  • Múzeumi körkép - Varga Benedek főigazgató múzeum ismertetője és tárlatvezetése a Képek a gyógyítás múltjából c. állandó kiállításban

12510304_973864262668751_3256600220425579321_n
A magyar kultúra napja a Várkert Bazárban

Egyedülálló programoknak ad otthont a Koszta József kiállítás a magyar kultúra napján. A közel száz festményt, korabeli fotókat és dokumentumokat felsorakoztató tárlat látogatói ingyenes programokon vehetnek részt január 22-én, a Testőrpalotában. 15 és 17 órakor „Megyek színt keresni” címmel családi múzeumpedagógiai foglalkozás kezdődik, melynek résztvevői a program végén selyemfestéssel és mozaik technikával saját festményt készíthetnek. A múzeumpedagógiai foglalkozások mellett 16 órakor ingyenes tárlatvezetés indul a kiállítás kurátorával, Dr. Szinyei Merse Anna művészettörténésszel.

vb
Az előzetes regisztrációhoz kötött programok a kiállítás belépőjegyével ingyenesen látogathatóak, a tárlatvezetés és múzeumpedagógiai foglalkozás iránt érdeklődők a [email protected] e-mail címen jelezhetik részvételi szándékukat.

Dalszöveg-elemző kurzus a magyar kultúra napján!- Rombusz Műhely

12509661_1531530147145232_4963346710366957648_n

Kastély- és várlátogatások a Forster központ szervezésében

A Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ fenntartásában működő kastélyok és várak több kiállításnak, tárlatnak, gyűjteménynek és kulturális rendezvénynek adnak otthont egész évben, ezeket teszi ingyenesen látogathatóvá az intézmény a himnusz születésének évfordulóján. Emellett az ünnephez kapcsolódva indul útjára a Forster170 emlékév is, amely idén tudományos előadásokkal, konferenciával, műhelybeszélgetésekkel, kamara kiállítással és rendhagyó iskolai órákkal, vetélkedőkkel emlékezik meg a 170 éve, 1846. december 21-én született báró Forster Gyuláról, a Műemlékek Országos Bizottságának egykori elnökéről és az intézet névadójáról. A program eseményei a Kulturális Örökség Napjai idei rendezvénysorozatának kiemelt témái között is szerepelnek, és igyekeznek majd ráirányítani a figyelmet a jeles műemlékvédő munkásságára, az örökségvédelem jelentőségére.

Az ingyenes vezetések helyszíneiről és időpontjairól ITTtájékozódhat.

A Magyar kultúra hete – Imre álma – Makovecz Imre megrajzolt hite az égtől

Van itt egy magyar művész, aki meghódította a világot, beválasztották a világ tíz legjobb építésze közé. A neve: Makovecz Imre. Beleálmodta az épületekbe azt a tartalmat és világot, ahogyan a magyar ember régen, az ősidőkben, a pusztai vándorlások során élt: azaz a jurták formáját örökítette, tette át a mai építészetbe. Sajátos, igazi magyar építészeti stílus az övé, az organikus építészet, vagyis amikor az ember és az őt körülvevő természet egyetlen nagy egység: békében él, harmóniát alkot, isteni segedelemmel. A kiállítás február 11-ig ingyenesen megtekinthető a Békásmegyeri Közösségi Ház nyitvatartási idejében.

Járd körbe az Országos Széchenyi Könyvtárat

Az Országos Széchényi Könyvtár látogatói (OSZK) ingyenes körsétán tekinthetik meg az épületet, a különböző szinteket, a könyvtári gyűjteményeket és az olvasói termeket, míg a Propaganda az első világháborúban című kiállítást Katona Anikó, Rózsafalvi Zsuzsanna és Boka László kuratátorok mutatják be. A könyvtárba beiratkozók ezen a napon 50 százalék kedvezményt kapnak az éves könyvtárhasználati díjból.

Petőfi- és Szendrey-legendák a Nemzeti Múzeumban

Petőfi Sándorhoz és feleségéhez kötődő legendák állnak a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) a magyar kultúra napjához kötődő programjainak középpontjában, így pénteken Szendrey Júlia eddig még sosem kiállított vállkendőjét is megtekinthetik a látogatók. Szendrey Júlia ír és öltözik címmel a kupolateremben az MNM Petőfihez és Szendrey Júliához köthető relikviáiból, valamint a 19. század közepének női viselet-kiegészítéseiből nyílik kamarakiállítás. Az élet Petőfi után címmel Ajkay Alinka irodalomtörténész, petőfik Petőfi után címmel Császtvay Tünde irodalomtörténész, Az eltűnt Petőfi és a barguzini holttest címmel Csorba László történész, az MNM főigazgatója tart előadást.

Az állandó és az időszaki kiállításokra ezen a napon a belépő egységesen 500 forint.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.