Pesti Srácok

Végső búcsút vettek Benkó Sándortól

Több százan kísérték utolsó útjára Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band alapítóját, Kossuth- és Liszt-díjas zenészt pénteken a Farkasréti temetőben.

MTI

A 75 éves korában, december 15-én elhunyt világhírű zenekarvezető, klarinétos emlékét ravatalánál, gyászoló családja előtt zenész- és pályatársai közül Nagy Jenő, a Benkó Dixieland Band egykori alapító tagja, bendzsósa, illetve Berki Tamás énekes, a zenekar rendszeres vendégfellépője, valamint az elhunyt gyerekkori barátja, Valnicsek Gyula idézte fel. A szertartást Balicza Iván evangélikus lelkész vezette.

"Klasszicizálta a dixieland muzsikát, a füstös kiskocsmákból a Zeneakadémia színpadára emelte. Ötletgazdag volt, gondolkodása előrevivő, munkabírása elképesztő, szervezőkészsége kiváló, életszemlélete optimista, magatartása példamutató" - fogalmazott Nagy Jenő, aki több mint ötven éven át, 1957-től 2011-ig zenélt együtt Benkó Sándorral a zenekarban. A zenész szólt arról, hogy a hétfős Benkó Dixieland Bandet csaknem hat évtizedes pályafutása során a zenekarvezető kivételes szervező- és összetartó ereje fogta össze. Felidézte, hogy együtt végezték el a Műegyetem villamosmérnök karát, az intézményben alakult meg 1957-ben a zenekar, Benkó a muzsika mellett párhuzamosan ezen az egyetemen dolgozott, oktatott évtizedeken át.

"Évente 180-250 koncertünk volt itthon és külföldön, játszottunk kis klubokban és fesztiválon 300 ezer ember előtt: Benkó Sándor nevét világszerte megismerték és megszerették. Közvetlen, sztorizós stílusával közel hozta a színpadhoz a közönséget, miközben kezdettől fogva hitelesen dokumentálta az együttes munkáját, amelyet interaktív kiállításokon is az érdeklődők elé tárt" - sorolta Nagy Jenő. Berki Tamás, aki énekesként négy évtizede állandó vendégfellépője a Benkó Dixieland Bandnek, azt emelte ki, hogy Benkó halálával egy egész intézmény ment el: a mérnökember, a vállalkozó, a családfő, a klarinétos, a zenekaralapító és -vezető, a lemezkiadó, a zenei rendező, a műsorvezető, a sorozatszerkesztő, a kapcsolatépítő, a fiatal tehetségeket felkutató és támogató, valamint a szervezőzseni.

"Mindig megtalálta a legalkalmasabb embereket a zenekarba. Tevékenységét, rendkívüli jelentőségű kulturális misszióját bal- és jobb oldalról is elismerték és díjazták. A televízió számára készített páratlan dzsessztörténeti sorozata tudományos és kulturális kontextusban is páratlan volt" - tette hozzá Berki Tamás. Gyermekkori barátja, a vele már az általános iskolában együtt tanuló Valnicsek Gyula megemlékezett arról, hogy Louis Armstrongnak a newporti dzsesszfesztiválon rögzített lemeze volt az, amelyet egyszer megmutatott neki, és azt mondta, hogy ilyen zenét és így akar játszani.

"Szerette az embereket és az emberek is őt. Az Európában egyedülálló alapítványi múzeum anyagát fogja gazdagítani óriási lemez-, hangszer- és relikviagyűjteménye, és talán halála ellenére megvalósul általa CD-kre vagy DVD-kre tervezett sorozata, amelyben a Benkó Dixieland Band valaha volt valamennyi tagját egy-egy önálló lemezen mutatná be. A zenei pályán elért számos sikere, a lemezek, a koncertek, a tévéfelvételek a kitüntetések mellett hozzá fűződik a műszaki értelmiség napja létrehozása is" - fejtette ki Valnicsek Gyula.

A temetésen a közélet és a zenei szakma számos ismert képviselője volt ott, köztük Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára, Láng Zsolt II. kerületi polgármester, Habsburg György, Tolcsvay Béla gitáros-énekes és Kovács László klarinétos. Benkó Sándort sírjához mintegy húsz zenész kísérte New Orleans-i szertartás szerint, végső nyughelyénél Benkó Sándor klarinétszólamai szóltak. A Benkó Dixieland Bandben az induláskor számos későbbi beat-rock zenész fordult meg, köztük Benkő László, Frenreisz Károly, Laux József, Solymos Antal. A zenekar 1971-ben első lett a svájci Montreux-i dzsesszfesztiválon, San Sebastianban 1972-ben közönségdíjat nyert, a tekintélyes angol Music Week magazin pedig 1976-ban az Év csillagainak választotta őket.

A nyolcvanas évektől Amerikában is megszerették a zenekart: 1982-ben a Sacramentói Jazz Fesztiválon Grand Prix-t nyertek. Egy hónapig turnéztak a műfaj szülőföldjétől, New Orleanstól New Yorkig, az útról készült kétszer egyórás filmet világszerte sugározták a televízióállomások. 1983-ban Az Év nemzetközi dzsesszzenekara lettek Kaliforniában, 1987-ben maga Ronald Reagan elnök tolmácsolta az amerikai nép elismerését és háláját az amerikai dzsessz magas színvonalú műveléséért. 2007-ben George W. Bush az Amerikai Egyesült Államok elnökének kitüntető elismerésében részesítette őket.

1984-ben Liszt Ferenc-díjat, 2006-ban Kossuth-díjat kapott. 1997-ben a zenekar minden tagja átvehette a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. 2004-ben Prima Primissima-díjat, Pro Urbe Miskolc elismerést, 2005-ben pedig Pro Urbe Budapest díjat kaptak. Benkó Sándor tavaly március 15-én vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét. A Benkó Dixieland Bandnek több mint 1800 professzionális felvétele van, köztük legalább 500 örökzöld dallam. Túl vannak a tízezredik koncertjükön, hetvenkét világsztárral dolgoztak együtt, néhány név a sok közül: Milt Jackson, Freddie Hubbard, Buddy Tate, Joe Newman, Buddy Wachter, Henry Questa, Joe Muranyi, Eddy Davis, Albert Nicholas, Wild Bill Davison, Warren Vaché.

PestiSracok facebook image

MTI fotó: Koszticsák Szilárd

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.