Pesti Srácok

Épül, szépül - Kedden nyílik meg az Egri Érseki Palota

Kedden a nagyközönség előtt is megnyitja kapuit a felújított Egri Érseki Palota Kulturális és Turisztikai Látogatóközpont.

MTI

Felidézték: Ternyák Csaba egri érsek január 6-án, vízkereszt ünnepén áldotta meg a megszépült épületet. Tájékoztatásuk szerint február 2-ától, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepétől a nagyközönséget is fogadja a látogatóközpont, amelynek emeleteit belépőjeggyel, a barokk díszkertet, valamint a palota földszintjét ingyenesen kereshetik fel az érdeklődők. Az Észak-magyarországi Operatív Program (ÉMOP) keretében több mint 1,3 milliárd forintos beruházással megújult épületegyüttes Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája, amelynek egyik szárnya napjainkban is eredeti funkcióját tölti be. A legrégebbi, legértékesebb középső szárnya ugyanakkor teljesen megnyílik a nagyközönség előtt és komplex, sokrétű turisztikai szolgáltatást nyújt.

PestiSracok facebook image

jpg_menukep (1)

Virág Zsolt projektmenedzser korábban arról beszélt, hogy olyan kulturális, turisztikai kínálatot akarnak nyújtani, amellyel bővülve Eger látványosságai 4-5 napra is elegendő programot biztosíthatnak a látogatóknak. A projekt fő célkitűzése az ország kiemelkedő vallási, kulturális értékeinek fenntartható gazdagítása, illetve egy nemzetközi szintű turisztikaivonzerő-fejlesztés volt. A kiállításokat a palota első és második emeletén alakították ki. Az első emeleten kapott helyet a 21. századi köntösbe öltöztetett egyháztörténeti tárlat, a második emeleten láthatóak a főpapi történeti enteriőrök: a díszterem, a fogadó- és hálószoba.

Nyílik egy kiállítás a magyar szentté, illetve boldoggá avatottakról, valamint az idén 1012 éves Egri Főegyházmegye történetéről, továbbá látható lesz az Eszterházy Károly egri püspök által a 18. század végén megfestetett 46 egri főpapi portré is. A földszinten kávézó, turisztikai információs pont, múzeumpedagógiai műhely, ajándékbolt és egy "érseki vinotéka" kapott helyet. Ez utóbbiban a részben vagy egészben a főegyházmegye "fennhatósága" alá tartozó öt - az egri, a mátrai, a bükkaljai, a tokaji és a kunsági - borvidék boraiból lehet válogatni. A projekt keretében felújították a palota kápolnáját, illetve díszkertjét is. A palotát 1949-ben államosították, a főegyházmegye 1992-ben kapta vissza, az akkoriban azt használó egykori Egervin 2002-ben költözött ki az épületből. A projekt 2010-ben indult, ám a régészeti munkák, illetve az időközben előkerült rejtett értékek feltárása, restaurálása miatt elhúzódott a beruházás.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.