Pesti Srácok

Kiállítás Bécs és Budapest építészetéről a Várkert Bazárban

A Duna fővárosai - Bécs, Budapest - Párhuzamos városképek 1850-1920 címmel nyílt kiállítás szerdán a Várkert Bazárban, ahol mintegy 300 korabeli fotón a két főváros urbanisztikai fejlődésének egyes állomásait láthatja közönség.

MTI

A Várkert Bazár Déli palotájában berendezett tárlat képei tavaly áprilistól júliusig a bécsi Ringturm építészeti galériában voltak láthatók - idézte fel Tarlós István, Budapest főpolgármestere a megnyitón, kiemelve, hogy a kiállítás rendezői szakszerű kutatási munkával pontos emléket állítanak "a kor építészeti hiúságának". A főpolgármester bejelentette, hogy Michael Haupl bécsi főpolgármesterrel megegyeztek a két város kapcsolatainak és a Duna szerepének erősítéséről.

A bemutatónak külön aktualitást ad, hogy 2015-ben ünnepelték a bécsi Ringstrasse kiépítésének 150. évfordulóját - fejtette ki Bécs főpolgármestere. Michael Haupl a Ringstrasse jubileumára emlékezve felidézte a mostani Bécs kialakulásának társadalmi és építészeti történetét, és beszélt arról is, hogy mindez a város és a polgárság gyors ütemű fejlődését eredményezte. Kiemelte: a múltbeli fejlesztési tapasztalatok mindkét főváros esetében felhasználhatók a jövőre nézve is. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára úgy fogalmazott: a kiállítás megalkotói azzal, hogy közelebb hozzák a közös múltat, lehetőséget teremtenek arra, hogy "a kultúrán keresztül közös jövőn és együttműködéseken gondolkodjunk osztrák barátainkkal".

PestiSracok facebook image

A 75 tablóba rendezett anyag mélységében és mennyiségében is egyedülálló, hiszen a két város urbanisztikai párhuzamosságainak szisztematikus összevetésére ilyen módon korábban még senki nem vállalkozott. A kiállítás a nagyvárossá válás folyamatába nyújt betekintést 150 képpár segítségével, amelyeken különböző témák köré csoportosítva követhetik nyomon a látogatók a vasutak, körutak kiépülését, a kereskedelem modernizációját, a városszélek dinamikus változásait, a Duna szerepé, vagy a nagyvárosi léttel kialakuló szórakoztatóipar fejlődését - részletezte Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója.

A tárlat anyagát a kurátorok, Adolph Stiller, Szabó Csaba és Tamáska Máté úgy állították össze, hogy az mindkét város lakóihoz egyaránt szóljon. Gyutai Csaba, a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy egy kifejezetten élményszerű, a fiatal generációt is megszólító tárlatot kívántak létrehozni, így több múzeumpedagógiai foglalkozás és egy városismereti séta is kapcsolódik a bemutatóhoz. A Hosszúlépés programján résztvevők számos történelmi érdekességet tudhatnak meg a monarchia korabeli Pestről és Budáról, valamint mindarról, amit a Duna jelentett a birodalmi városoknak. A séta a kiállításon zárul, amely lehetőséget ad az ismeretek további bővítésére. A kiállítás május 29-ig látogatható a Várkert Bazárban.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.