Végső búcsút vettek Umberto Ecótól
Százak, köztük miniszterek és vezető értelmiségiek vettek végső búcsút Umberto Eco olasz író-filozófustól, A rózsa neve című sikerregény világhírű szerzőjétől kedden Milánóban.
MTI
A búcsúztatást a pénteken 84 évesen elhunyt író otthonától nem messze fekvő Sforza-kastély udvarán tartották, a szertartást élőben közvetítette a RAI olasz köztévé. A virágokkal borított koporsó előtt barátok, rokonok és magas rangú tisztségviselők mondtak rövid beszédeket, miközben az írónak az Eco-család életét végigkísérő kedvenc zeneműve, Arcangelo Corelli La Follia című szonátája szólt. A búcsúztatás után az írót szűk családi körben elhamvasztották.
A koporsónál Dario Franceschini kulturális miniszter azt hangoztatta, hogy Umberto Eco "egy egész könyvtárat hordott magában", Stefania Giannini oktatási miniszter pedig arról beszélt, hogy Eco "annak az újító klasszicizmusnak a jelképe, amelyre oly nagy szükség van, és amelynek Olaszország hordozója a világban". "Elvesztettünk egy mestert, de nem azt, amit tanultunk tőle" - tette hozzá Giannini. Giuliano Pisapia milánói főpolgármester a szemiotikaprofesszor "kulturális és civil bátorságát" emelte ki. Eco a halálig az északolasz nagyvárosban élt családjával.
A vezető értelmiségek között jelen volt a búcsúztatáson Roberto Benigni rendező és forgatókönyvíró, Oscar-díjas színész. Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen. Számos esszét és tanulmányt írt a tömegtájékoztatásról és a modern kultúráról. Az 1967-es A nyitott mű és az 1968-ban készült A hiányzó struktúra című alkotásában a művészi alkotás és a tömegkommunikációs eszközök kapcsolatát, valamint a műalkotás többértelműségét boncolgatta.
Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. A negyvenhét nyelvre lefordított könyv hibáit a szerző 2011-ben korrigálta, és a latin idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára. A regényből Sean Conneryvel a főszerepben nagy sikerű film készült. Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.
