Pesti Srácok

Zsigmond Vilmosra emlékeznek a Vigadóban

A Magyar Művészeti Akadémia az év elején elhunyt néhai tagja, Zsigmond Vilmos világhírű operatőr emléke előtt tiszteleg. A február 25-ei emléknapon a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban kiállítás lesz látható Zsigmond Vilmos fotográfiai műveiből.

061.HU

Mintegy ötven fotó tekinti át a művész teljes életútját, és láthatók lesznek Zsigmond Vilmos filmes díjai – köztük az Oscar- és BAFTA-díj – is. 10 és 16 óra között ingyenes filmvetítések lesznek a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon. Filmművészeti alkotásai közül vetítésre kerül a Magyarország lángokban – Egy nép harca a szabadságért című dokumentumfilm, valamint a Bánk bán operafilm is. A vetítéseket szakmai beszélgetések követik – filmes szakemberek, a filmek készítői, valamint szereplői részvételével.

PestiSracok facebook image


A vetítések:
10.15 „Magyarország lángokban – Egy nép harca a szabadságért" – dokumentumfilm (79 perc) – Sinkovits Imre Kamaraszínpad
11.40-től Beszélgetés a filmről a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon (Kollarik Tamás, Péterffy András, Tóth Klára)
12.45 „Bánk bán" operafilm (116 perc) – Sinkovits Imre Kamaraszínpad
15.15-től Beszélgetés a filmről a Sinkovits Imre Kamaraszínpadon (Falusi Márton, Marton Éva, Miller Lajos, Kiss B. Attila)

A programokra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A vetítésekre regisztrálni a Pesti Vigadó honlapján keresztül lehet. A kiállítás csupán ezen a napon 10–16 óráig látogatható.

Zsigmond Vilmos az utolsó magyarországi interjúját az MMA-TV-nek adta 2015 áprilisában:

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?