Az I. világháború hétköznapjai elevenednek meg a Kiscelli Múzeumban

Korabeli plakátokon, jelvényeken, iratokon és fotókon keresztül mutatja be az I. világháború fővárosi vonatkozásait a "Megjegyzés: Háborús"- A Nagy Háború emlékezete a főváros múzeumában című időszaki kiállítás, amely csütörtökön nyílik a Kiscelli Múzeumban Budapesten. A tárlat rendhagyó módon közelíti meg az I. világháború témáját.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

A kiállítás a Kiscelli Múzeum jogelődjének, a Fővárosi Múzeum múltjára reflektálva ad képet a világháborúról, ugyanis Budapest Székesfőváros Tanácsa 1915-ben határozatot hozott a háborúra vonatkozó emlékanyagok gyűjtéséről. Elrendelték minden olyan tárgy, képi anyag, dokumentum összegyűjtését, amely a háborúhoz köthető. Ez volt a múzeum történetének első komoly kortárs tárgygyűjtési és vásárlási akciója. A múzeum gyarapodási naplójának megjegyzés rovatában e tárgyak mellé a "háborús" bejegyzés került- erre utal a kiállítás címe, a "Megjegyzés: Háborús". A naplóba bejegyzett háborús emléktárgyak egy része végül nem került a beleltározott műtárgyak közé, nagy részük a második világháború során megsemmisült. Utóbbiak közé tartozik az az 1915-ben feljegyzett kukoricalisztből készült zsemle, amelynél a leltári megjegyzés rovatba az "1945 évi ostromban elpusztul" bejegyzés olvasható. (Lehetnek elképzeléseink az elpusztulás okát illetően.)

Az oratórium előtti térben az 1915 és 1918 között gyűjtött dokumentumokból, plakátokból, érmekből, festményekből és szobrokból álló válogatást nézhetnek meg a látogatók.

Az oratóriumba lépve egy nem mindennapi képanyag tárul az érdeklődők elé. A kiállított fotókat Müllner János készítette, aki a fotóriporterek első nemzedékéhez tartozott, és aktív megteremtője volt a hazai képes újságírásnak, a sajtófotónak. A képek a Fővárosi Múzeum és Müllner együttműködéséből születtek, ugyanis az intézmény külön kérvényezte, hogy a fotóriporter egy Budapestre szóló általános fényképezési engedélyt kapjon, így a fotós civilek elől elzárt helyekre is bejutva közel ezer, a háborús főváros minden napjairól és a háborúhoz kapcsolódó eseményről készített felvételt. A Kiscelli Múzeum fényképgyűjteményének egyik legnagyobb összefüggő tárgycsoportját alkotják ezek a fotók.

A tárlat a múzeum Templomterében is helyett kapott. A kiállítótérben a világháborús plakátok és felnagyított Müllner fotók mellett a Nemzeti Áldozatkészség szobrának egyetlen épen megmaradt eredeti darabja, a lovas szobor középkori lovagot ábrázoló alakjának feje, valamint a szobor monumentális rekonstrukciója látható.

De mi is volt ez az óriási méretekkel rendelkező Nemzeti Áldozatkészség szobra? 1915 év elején a magyar kormány úgy döntött, emléket állít a hátország világháborúban tanúsított hazafiassága előtt. A feladattal megbízott Hadsegélyező Hivatal és Auguszta Gyorssegély Alap egy páncélos lovagot ábrázoló, fából készült szobrot tervezett felállítani a főváros egyik közterén. A Mátyás-korabeli lovast mintázó szobor elkészítésével Sidló Ferencet bízták meg, amelyet végül Tisza István miniszterelnök jelenlétében, 1915 szeptember 12-én avattak fel a Deák téren, az Anker- palota előtt. Ezzel a szertartással azonban a szobor még nem töltötte be a szerepét, ami nem volt más, mint hogy a háború alatt is fenntartsák a polgárok háborús lelkesedését. E célból az adományozók a szoborba bronzlapocskát verethettek, s mindenki, aki legalább két koronát adományozott a Hadsegélyező és az Auguszta Alap javára, a szobrot ábrázoló emlékjelvényt és emléklapot vehetett át, amelyen jelezték a szobor melyik részén található a jótékonykodó által megvásárolt bronzlap. A Nemzeti Áldozatkészség Szobrának tiszta bevétele 1917 augusztus 20-ig 458. 379 korona és 95 fillér volt.

A budapesti szögelőszobor az első világháború után még egy ideig az eredeti helyén maradt. Ám sokak tiltakozása miatt 1924- ben a felújított szobrot a Ludovika Akadémia udvarára vitték át. Itt 30 évig állt, ám 1950-re annyira megrongálódott, hogy véglegesen elbontották. Az alkotás megmaradt darabja, a lovas feje 1968-ban került a Fővárosi Képtár Szoborgyűjteményébe, a ló részben bádoggal borított törmelékeit pedig a Hadtörténeti Múzeumban őrzik ma is.

Vezető kép: Horváth Péter Gyula- 061.hu