Kína sokszínű kultúrája a Budapesti Tavaszi Fesztiválon
Pekingből érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra a Kínában sokáig tiltott operának számító Turandot. A Müpában egy irodalmi bestseller, a The Moon Opera elevenedik meg Wang Yabin koreográfiájában a tradicionális kínai színház és a kortárs tánc eszközeivel. Emellett divatbemutatón és szájorgona koncerten is ízelítőt kaphatnak Kína kulturális gazdagságából április 8. és 24. között a tavaszi fesztivál látogatói.
061.hu
Puccini Turandot című operája különleges megvalósításban kerül színre április 19-én és 20-án az Erkel Színházban. Turandotot a gyönyörű, rideg kínai hercegnőt, az irodalom egyik legellentmondásosabb figuráját Puccini csodálatos operában örökítette meg. A szerző autentikus ázsiai dallamokat is felhasznált a mű komponálásakor, a híres „Jázmin-virág” című tradicionális kínai népdal dallama többször visszatér a műben. A darab ezúttal a mese helyszínéről, Pekingből érkezik Budapestre. A Kínai Nemzeti Opera vendégjátéka már csak azért is igazi csemege, mert Kína a Turandot sokáig be volt tiltva, úgy vélték, hogy rossz fényben mutatja be a kínai népet. Az ezredfordulón kezdett enyhülni a darab körüli ellenérzés. 1998-ban az operát nyolc alkalommal adták elő a Tiltott Városban Csang Ji-mou koreográfiájával és Zubin Mehta karmester vezényletével, az eseményt akkor még a hadsereg katonái felügyelték. Ma már Pekingben a Kínai Nemzeti Opera repertoárján tartja a művet, Kína elsőszámú művészeinek előadásában, és ezt a produkciót hozzák el Budapestre. A tavaszi fesztiválon a Turandot ezúttal nemcsak témájában, hanem a teljes színpadi kiállításában is autentikus lesz: a kínai karmester kínai szólistákat, zenekart és kórust irányít, a rendező, a látványért felelős alkotók is mind saját kultúrájuk hagyományait jelenítik meg a színpadon.
Szintén pekingi művészek, a Yabin Studio előadásában lesz látható a kortárs kínai irodalom bestseller szerzőjének, Bi Feiyu kisregényének, a The Moon Operának színpadi adaptációja. A novella hazájában elnyerte az Ázsiai Könyvdíjat, 2007-ben angolra, németre és franciára fordított változata világszerte átütő siker volt, film és televíziós sorozat is készült belőle. A történet centrumában egy színésznő áll, aki a „Repülés a Holdra” – a tradicionális kínai opera egyik alapműve – központi szerepének megformálására készül. Ám a színház és a valóság, a megformált karakter és a valódi személyiség egy ponton túl szétválaszthatatlannak tűnik A műből a modern táncművészet legjelentékenyebb koreográfus-táncosa, Wang Yabin készített lélegzetelállító előadást, melyben a tradicionális kínai színház és a modern táncszínházi nyelv rendkívül hatásos ötvözetét teremtette meg. A Financial Times kritikusa szerint Wang előadásaiban a kínai hagyományok és a kortárs törekvések a jin és a jang módjára egészítik ki egymást. Ebben a darabban szélsőséges érzelmek, féltékenység, szerelem, a tehetség és az elutasítottság elegye hoz létre nagyfeszültségű, izzó színpadi helyzeteket – április 18-án és 19-én a Müpában.
A sanghaji származású Wu Wei szájorgonista nemcsak tradicionális dallamokat szólaltat meg, hanem különböző stílusok és műfajok ötvözésével a kortárs hangzást is bemutatja a négyezer éves ősi múltra visszatekintő hangszer segítségével. Az egyedi ütéstechnikájú Horváth Kornéllal és a folyton kísérletező hegedűs Lantos Zoltánnal néhány évvel ezelőtt Kölnben koncerteztek együtt először. Találkozásukból a kínai, a magyar, az európai és az indiai zene markáns elemeiből építkező, újszerű zenei szövet jött létre – egy földrészeket átívelő világzenei produkció, amellyel Magyarországon először a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége találkozhat április 23-án a Bálnában.
Ismerős, mégis ismeretlen arcát mutatja meg Kína a tavaszi fesztiválon: a divat kapcsán ma már mindenki kínai gyártásra asszociál, és nem feltétlen ötlik fel benne, hogy Kína hatása a nyugati divatvilág esztétikájára is jelentős volt már évszázadokkal ezelőtt. A különböző és egyedi szimbolikus jelmezek, festmények, porcelánok és egyéb művészeti ágazatok alkotásai a jellegzetes kínai fantáziavilágot fedik fel. A nyugati világot egyenesen elvarázsolták a rejtélyes keleti tárgyak és képek, olyan tervezőket inspirálva ezzel, mint Yves Saint Laurent, Paul Poiret, vagy Balenciaga. Manapság Kínában a legnagyobb divatházak legújabb kollekcióitól a tehetséges helyi tervezők aprólékos gonddal, kézzel varrt darabjain át egy-egy szubkultúra tipikus ruháiig szinte mindent megtalálhatunk. Ezt a sokféleséget mutatja be április 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett divatnap A selyem útja címmel, amelyen fiatal és befutott kínai tervezők és a selyem magyar szerelmese, a 2009-es Shanghaji Divathét magyar nagykövete, Katti Zoób ruháit is megcsodálhatják az érdeklődők.
