Pesti Srácok

Megjelent Ferenc pápa gyerekeknek írt könyve

Tizenegy országban, köztük Magyarországon is megjelent - közel egy időben - az a könyv, amely Ferenc pápa válaszait tartalmazza gyerekek hozzá írt kérdéseire.

MTI

A Kedves Ferenc pápa! című, rendhagyó interjúkötet ötlete az amerikai Loyola Press kiadó munkatársaitól származik, akik összegyűjtötték és továbbították a pápának a világ legkülönbözőbb részein jezsuita intézményekben élő vagy tanuló gyerekek leveleit - mondta el Bartók Tibor, a könyvet magyarul megjelentető Jezsuita Kiadó főszerkesztője. A 259 levél a világ 26 országból 14 nyelven érkezett a legkülönbözőbb életkörülmények, jezsuita iskolák, kollégiumok falai vagy éppen menekülttáborok kerítései között élő, különböző korú gyerekektől. A leveleket Antonio Spadaro jezsuita szerzetes, a La Civilta Cattolica folyóirat főszerkesztője vitte el Ferenc pápának, aki a gyerekek leveleit olvasgatva állítólag így reagált: "Ezek ám a kemény kérdések!".

A most megjelent kötetbe végül harminc kérdés - a hozzájuk tartozó rajzokkal - és Ferenc pápa ezekre adott harminc válasza került be. Bartók Tibor kitért arra, hogy az olyan gyerekesnek tűnő vagy személyes kérdések mellett, mint például hogy szeretett-e Ferenc pápa táncolni, vagy hogy miért olyan hosszú a sapkája, nagyon komoly kérdéseket is feltettek a gyerekek. Példaként emelte ki egy Fülöp-szigeteki kislány levelét, aki arra volt kíváncsi, hogy miért veszekednek a szülei.

Hozzátette, hogy nehéz, a hitre vonatkozó problémák is előkerülnek a könyvben: egy tízéves szingapúri kisfiú például azt szeretné megérteni, "miért teremtett meg bennünket Isten, ha tudta, hogy bűnt fogunk elkövetni ellene". A gyerekeket valóban izgatják az olyan kérdések, hogy miért van éhezés, erőszak vagy háború, Ferenc pápa pedig igyekszik nagyon őszintén és reálisan válaszolni, a "kisgyerekek nagy kérdéseire" - fogalmazott Bartók Tibor.

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.