Pesti Srácok

Tallér Zsófia és Várjon Dénes kapta a Bartók-Pásztory-díjat

Tallér Zsófia zeneszerző és Várjon Dénes zongoraművész vehette át szerdán a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a budapesti Zeneakadémián.

MTI

"Tallér Zsófia drámai alkat, nemcsak személyisége, de művei is ezt bizonyítják" - hangsúlyozta Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének tanszékvezetője, az egyetem rektorhelyettese a díjátadón. Hozzáfűzte: az elmúlt néhány évben olyan nagyszabású művek kerültek ki alkotóműhelyéből, amelyek méltán keltették fel a zenészszakma figyelmét. Fekete Gyula laudációjában kiemelte: Tallér Zsófia "kompromisszumot, megalkuvást, félmegoldást nem ismer. Maximális erőbedobással dolgozik és alkot." Mint fogalmazott, művei érzékenyek, humánusak, szerethetők, de ha az igazságérzete kimondat vele olyat is, ami nem szerethető, akkor bátran vállalja azt, hogy ne szeressék és ennek a néha nem-szerethető szerepnek minden következményét. "Következetes motivikus munka, tisztakezűség a harmóniák kezelésében, kimeríthetetlen fantázia a dallamvilágban, a zenei karakterek világos megjelenítése jellemzi Tallér munkáit" - hangsúlyozta.

Várjon Dénes
ről Devich János gordonkaművész, az egyetem professor emeritusa úgy fogalmazott, hogy "a zenét szerető közönség Anda Géza utódjaként, szellemi örököseként tartja számon, művészként és magyarként". Mint mondta, "ezt a súlyos, de felemelő terhet büszkén vállalja, a feladatot remekül teljesíti". Kiemelte: Várjon Dénes életének derekán, karrierjének csúcsán jár, s eddigi pályája szinte töretlenül juttatta el odáig, hogy ma már a legnagyobbak között tartják őt számon. Az eseményen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora olvasta fel Pásztory Ditta díjra vonatkozó passzusát, majd emlékeztetett, hogy ezt az elismerést minden évben a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapja alkalmából adják át a Zeneakadémián.

Felidézte, hogy a kormány 2016-ot Bartók-évnek nyilvánította, így rengeteg programmal emlékeznek meg a zeneszerzőről. Ez a Zeneakadémia küldetése, feladata és kötelessége, hiszen az intézmény olyan oszlopos muzsikusáról, művészéről van szó, akinek neve, hitvallása világszerte ismert - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a Zeneakadémia, a Müpa, a Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház és a Nemzeti Filharmonikusok 2017 márciusától nemzetközi Bartók versenyt szerveznek állami támogatással. Mint fogalmazott, a legmagasabb versenyek közé pozícionált, egyedülálló struktúrában megvalósuló megmérettetést kétévente rendezik meg más-más kategóriában: első évben a hegedű, ezt követően a zongora, a vonósnégyesek és a kamarazene áll majd a középpontban. Kiemelte: a verseny folyamatos nemzetközi jelenlétet biztosít és olyan teljességet mutat Bartók életművéről, amelyre csak Magyarország képes.

A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

PestiSracok facebook image

A díjátadást követően Boronkay Antal, az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója mutatta be a Cantata profana fakszimile kiadását, amelyet a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közösen a Miniszterelnökség támogatásával jelentettek meg Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából. A kiadvány tartalmazza Bartók kézírásának másolataként közölt eredeti román nyelvű szöveget, a zenemű zongorakivonatának részleteit, Réber László metszeteit, Kroó György tanulmányának angol nyelvű fordítását, a kolinda szöveg Bartók általi fordítását, továbbá a könyvben olvasható Kroó György és Réber László rövid, kétnyelvű méltatása. A Cantata profana új kiadása egyelőre nem kerül kereskedelmi forgalomba. A könyveket a magyar és nemzetközi zenei és tudományos intézmények, könyvtárak kapják meg térítésmentesen.

MTI fotó: Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.