Pesti Srácok

Tallér Zsófia és Várjon Dénes kapta a Bartók-Pásztory-díjat

Tallér Zsófia zeneszerző és Várjon Dénes zongoraművész vehette át szerdán a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a budapesti Zeneakadémián.

MTI

"Tallér Zsófia drámai alkat, nemcsak személyisége, de művei is ezt bizonyítják" - hangsúlyozta Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének tanszékvezetője, az egyetem rektorhelyettese a díjátadón. Hozzáfűzte: az elmúlt néhány évben olyan nagyszabású művek kerültek ki alkotóműhelyéből, amelyek méltán keltették fel a zenészszakma figyelmét. Fekete Gyula laudációjában kiemelte: Tallér Zsófia "kompromisszumot, megalkuvást, félmegoldást nem ismer. Maximális erőbedobással dolgozik és alkot." Mint fogalmazott, művei érzékenyek, humánusak, szerethetők, de ha az igazságérzete kimondat vele olyat is, ami nem szerethető, akkor bátran vállalja azt, hogy ne szeressék és ennek a néha nem-szerethető szerepnek minden következményét. "Következetes motivikus munka, tisztakezűség a harmóniák kezelésében, kimeríthetetlen fantázia a dallamvilágban, a zenei karakterek világos megjelenítése jellemzi Tallér munkáit" - hangsúlyozta.

Várjon Dénes
ről Devich János gordonkaművész, az egyetem professor emeritusa úgy fogalmazott, hogy "a zenét szerető közönség Anda Géza utódjaként, szellemi örököseként tartja számon, művészként és magyarként". Mint mondta, "ezt a súlyos, de felemelő terhet büszkén vállalja, a feladatot remekül teljesíti". Kiemelte: Várjon Dénes életének derekán, karrierjének csúcsán jár, s eddigi pályája szinte töretlenül juttatta el odáig, hogy ma már a legnagyobbak között tartják őt számon. Az eseményen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora olvasta fel Pásztory Ditta díjra vonatkozó passzusát, majd emlékeztetett, hogy ezt az elismerést minden évben a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapja alkalmából adják át a Zeneakadémián.

Felidézte, hogy a kormány 2016-ot Bartók-évnek nyilvánította, így rengeteg programmal emlékeznek meg a zeneszerzőről. Ez a Zeneakadémia küldetése, feladata és kötelessége, hiszen az intézmény olyan oszlopos muzsikusáról, művészéről van szó, akinek neve, hitvallása világszerte ismert - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a Zeneakadémia, a Müpa, a Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház és a Nemzeti Filharmonikusok 2017 márciusától nemzetközi Bartók versenyt szerveznek állami támogatással. Mint fogalmazott, a legmagasabb versenyek közé pozícionált, egyedülálló struktúrában megvalósuló megmérettetést kétévente rendezik meg más-más kategóriában: első évben a hegedű, ezt követően a zongora, a vonósnégyesek és a kamarazene áll majd a középpontban. Kiemelte: a verseny folyamatos nemzetközi jelenlétet biztosít és olyan teljességet mutat Bartók életművéről, amelyre csak Magyarország képes.

A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

PestiSracok facebook image

A díjátadást követően Boronkay Antal, az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója mutatta be a Cantata profana fakszimile kiadását, amelyet a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közösen a Miniszterelnökség támogatásával jelentettek meg Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából. A kiadvány tartalmazza Bartók kézírásának másolataként közölt eredeti román nyelvű szöveget, a zenemű zongorakivonatának részleteit, Réber László metszeteit, Kroó György tanulmányának angol nyelvű fordítását, a kolinda szöveg Bartók általi fordítását, továbbá a könyvben olvasható Kroó György és Réber László rövid, kétnyelvű méltatása. A Cantata profana új kiadása egyelőre nem kerül kereskedelmi forgalomba. A könyveket a magyar és nemzetközi zenei és tudományos intézmények, könyvtárak kapják meg térítésmentesen.

MTI fotó: Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.