Pesti Srácok

Tallér Zsófia és Várjon Dénes kapta a Bartók-Pásztory-díjat

Tallér Zsófia zeneszerző és Várjon Dénes zongoraművész vehette át szerdán a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a budapesti Zeneakadémián.

MTI

"Tallér Zsófia drámai alkat, nemcsak személyisége, de művei is ezt bizonyítják" - hangsúlyozta Fekete Gyula zeneszerző, kuratóriumi tag, a Zeneakadémia Zeneszerzés Tanszékének tanszékvezetője, az egyetem rektorhelyettese a díjátadón. Hozzáfűzte: az elmúlt néhány évben olyan nagyszabású művek kerültek ki alkotóműhelyéből, amelyek méltán keltették fel a zenészszakma figyelmét. Fekete Gyula laudációjában kiemelte: Tallér Zsófia "kompromisszumot, megalkuvást, félmegoldást nem ismer. Maximális erőbedobással dolgozik és alkot." Mint fogalmazott, művei érzékenyek, humánusak, szerethetők, de ha az igazságérzete kimondat vele olyat is, ami nem szerethető, akkor bátran vállalja azt, hogy ne szeressék és ennek a néha nem-szerethető szerepnek minden következményét. "Következetes motivikus munka, tisztakezűség a harmóniák kezelésében, kimeríthetetlen fantázia a dallamvilágban, a zenei karakterek világos megjelenítése jellemzi Tallér munkáit" - hangsúlyozta.

Várjon Dénes
ről Devich János gordonkaművész, az egyetem professor emeritusa úgy fogalmazott, hogy "a zenét szerető közönség Anda Géza utódjaként, szellemi örököseként tartja számon, művészként és magyarként". Mint mondta, "ezt a súlyos, de felemelő terhet büszkén vállalja, a feladatot remekül teljesíti". Kiemelte: Várjon Dénes életének derekán, karrierjének csúcsán jár, s eddigi pályája szinte töretlenül juttatta el odáig, hogy ma már a legnagyobbak között tartják őt számon. Az eseményen Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora olvasta fel Pásztory Ditta díjra vonatkozó passzusát, majd emlékeztetett, hogy ezt az elismerést minden évben a hagyománynak megfelelően Bartók Béla születésnapja alkalmából adják át a Zeneakadémián.

Felidézte, hogy a kormány 2016-ot Bartók-évnek nyilvánította, így rengeteg programmal emlékeznek meg a zeneszerzőről. Ez a Zeneakadémia küldetése, feladata és kötelessége, hiszen az intézmény olyan oszlopos muzsikusáról, művészéről van szó, akinek neve, hitvallása világszerte ismert - fűzte hozzá. Kitért arra is, hogy a Zeneakadémia, a Müpa, a Zenetudományi Intézet, a Bartók Emlékház és a Nemzeti Filharmonikusok 2017 márciusától nemzetközi Bartók versenyt szerveznek állami támogatással. Mint fogalmazott, a legmagasabb versenyek közé pozícionált, egyedülálló struktúrában megvalósuló megmérettetést kétévente rendezik meg más-más kategóriában: első évben a hegedű, ezt követően a zongora, a vonósnégyesek és a kamarazene áll majd a középpontban. Kiemelte: a verseny folyamatos nemzetközi jelenlétet biztosít és olyan teljességet mutat Bartók életművéről, amelyre csak Magyarország képes.

A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat a zeneszerző második felesége, Pásztory Ditta zongoraművész végrendelete alapján 1984-ben hozták létre, az elismerés forrásául pedig a Bartók-életműből befolyó jogdíjak egy része szolgál. A kitüntetést - Pásztory Ditta akaratának megfelelően - azoknak az alkotó- és előadóművészeknek, együtteseknek adományozza a komponista születésnapján a Zeneakadémia neves professzorokból álló szakmai grémiuma, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez és Bartók Béla szellemiségének megőrzéséhez.

PestiSracok facebook image

A díjátadást követően Boronkay Antal, az Editio Musica Budapest ügyvezető igazgatója mutatta be a Cantata profana fakszimile kiadását, amelyet a Magyar Zsidó Kulturális Egyesülettel közösen a Miniszterelnökség támogatásával jelentettek meg Bartók Béla születésének 135. évfordulója alkalmából. A kiadvány tartalmazza Bartók kézírásának másolataként közölt eredeti román nyelvű szöveget, a zenemű zongorakivonatának részleteit, Réber László metszeteit, Kroó György tanulmányának angol nyelvű fordítását, a kolinda szöveg Bartók általi fordítását, továbbá a könyvben olvasható Kroó György és Réber László rövid, kétnyelvű méltatása. A Cantata profana új kiadása egyelőre nem kerül kereskedelmi forgalomba. A könyveket a magyar és nemzetközi zenei és tudományos intézmények, könyvtárak kapják meg térítésmentesen.

MTI fotó: Balogh Zoltán

Ajánljuk még

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.