Pesti Srácok

Bródy János beatzenész, szövegíró 70 éves

Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, szövegíró, zeneszerző, az Illés, majd a Fonográf együttes tagja április 5-én lesz hetvenéves.

MTI

Budapesten született Bródy András matematikus-közgazdász és Vajna Márta tanárnő gyermekeként, dédapja Maróti Géza építész és iparművész volt. Kiskorában zongorázni tanult, majd átváltott a gitárra. Villamosmérnöknek készült, le is diplomázott, de életét akkor már a zene töltötte ki. Érettségi után, 1964-ben Koncz Zsuzsa ajánlására került a később legendássá vált Illés zenekarba, ekkor ragadt rá a Tini becenév.

PestiSracok facebook image

Az együttes klasszikus felállása - a gitáron és billentyűs hangszereken játszó Bródyn kívül Szörényi Levente énekes-gitáros, Szörényi Szabolcs basszusgitáros, Illés Lajos billentyűs, Pásztory Zoltán dobos - 1965-re alakult ki. Az év nyarán a nógrádverőcei ifjúsági táborban játszottak, itt születtek meg az első magyar nyelvű beatdalok (Az utcán, Óh, mondd). Még az év során elkészült az első magyar nyelvű beat kislemez (Táskarádió), és Koncz Zsuzsa a tévében elénekelte Rohan az idő című dalukat, innen számítható a magyar nyelvű beatzene.

Bródy János zenész 2016.03.02. Fotó: Horváth Péter GyulaFotó: Horváth Péter Gyula

Az 1966-os első Táncdalfesztiválon megosztott második díjat nyerő Még fáj minden csók című számuk megosztotta a közönséget, de az 1968-as fesztiválról az Amikor én még kissrác voltam című, népzenei gyökerű szerzeményükkel szinte minden díjat elhoztak. Az Illés - az Omega és a Metró mellett - az ország legnépszerűbb zenekara lett, dalaik a slágerlista élén tanyáztak, koncertjeik hatalmas sikert arattak. Számaik zömét Szörényi Levente szerezte, a Bródy János által írt, gyakran áthallásos, politikailag kényes szövegek az előző nemzedék magatartásmintái ellen lázadó ifjúság életérzéseit fejezték ki. Állandó nyomás alatt álltak, a hatalom megpróbálta kontrollálni, egyben az ifjúság megnyerésére is felhasználni őket. Rendre kifogásolták szövegeiket, nyilatkozataikat és viselkedésüket, 1970-ben Budapesten nem léphettek fel, így lettek "a vidék legjobb zenekara". Illés Lajos végül belefáradt a hercehurcába, és 1973 végén feloszlatta a zenekart.

Bródy a Szörényi testvérekkel együtt a Fonográf együttesben folytatta. A sokrétű, igényes zenét többszólamú vokállal megszólaltató zenekar egy évtizeden át dolgozott. Szövegeiket Bródy írta, aki új hangszeren, steel gitáron is játszott.
A dalszerző önálló korszaka 1978-ban kezdődött, a Várszínházban és az Egyetemi Színpadon tartott előadásaival. A műsor Az utca másik oldalán címet viselte, kifejezve az alkotó művészi magatartását. Hitelesen és mindenki által érthetően fogalmazta meg nemzedékének álmait és csalódásait, a dolgok színét és fonákját, emiatt a hatóságok továbbra is gyanakvással figyelték.

1980-ban jelent meg első szólólemeze Hungarian Blues címmel, rajta a Filléres emlékeim, a Földvár felé félúton és a Mama, kérlek című slágerekkel. Ezt az 1984-ben kiadott Ne szólj szám című album követte, rajta többek között a hatvanas években betiltott, egy nemzedék himnuszának számító Ha én rózsa volnék kezdetű dallal. Ezt követően négy-ötévenként jelentkezett önálló nagylemezzel. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek, amelyeknek szövegét írta. Ilyen többek között a Szörényi Leventével írt Kőműves Kelemen, a mára kultikussá vált első magyar rockopera, az István, a király, a Veled, Uram, a Tolcsvay Lászlóval készült Doktor Herz, a Várkonyi Mátyással közös Will Shakespeare, vagy akit akartok, a Volt egyszer egy csapat című musicalben Andrew Lloyd Webber szerzőtársa is lehetett.

Miközben gitárral a kezében változatlanul járja az országot és a határon túli területeket dalaival, az Illés (1981, 1990, 1996, 2001, 2005, 2014-15), illetve a Fonográf 2004-es (búcsú)koncertjein is a közönség elé állt. Dalszövegeit először 1983-ban adták ki Jelbeszéd címmel, majd 2010 tavaszán jelent meg Ne várd a májust címmel versként is olvasható szövegeinek gyűjteménye. Több mint 50 nagylemez elkészítésében működött közre, mintegy félezer dal szövegét és száz dal zenéjét szerezte. Ő volt Koncz Zsuzsa majdnem minden lemezének a szövegírója, és Halász Judit legsikeresebb dalainak is ő a szerzője. Titokban még a "rivális" Omega együttesnek is írt szöveget, többek közt a Léna című slágerét is.

A zenésznek a kilencvenes évek végén két súlyos betegséggel is meg kellett küzdenie, az igazi gyógyulást egy új szerelem hozta meg neki. Új házasságában egy, a korábbiban három gyermeke született. Dalaiban, magatartásában ma is azt képviseli, amit a hatvanas évek végén. "Az álláspontom ugyanaz, mint ötven éve, csak az élet díszletei cserélődnek mögöttem, akár egy forgószínpadon" - nyilatkozta nemrég. Vámos Miklós 1994-ben könyvet írt róla Ha én Bródy volnék címmel. A zenész 1995-ben Huszka Jenő Életműdíjat, 1996-ban Liszt Ferenc-díjat, 2000-ben az Illés együttes tagjaival Kossuth-díjat kapott, 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2011-ben a szakmai zsűri által odaítélt Fonogram életműdíjat kapott. Barátai, tisztelői kezdeményezésére a kerek születésnap alkalmából Bródy János április 9-én koncertet ad az Arénában, és Ráadás címmel megjelenik új bakelit albuma is.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.