Pesti Srácok

Elfriede Jelinek-bemutató a Teslában

Először állították színpadra Elfriede Jelinek vitákat szító darabját Magyarországon: a művet Rohonc, avagy az öldöklő angyal - Tragikomédia a nemzeti lelkiismeretről címmel tűzik műsorra a Rátkai Márton Színházi Műhely produkciójában, Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György főszereplésével a Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumában április 29-én. A darab Halasi Zoltán költő, író fordításában és Vas-Zoltán Iván, a Tesla Teátrum művészeti vezetője rendezésében látható.

MTI

A darabban Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György mellett Angyal Anita, Farkas Petra, Lakatos Gabriella, Kozma Andrea, Bakó Krisztián, Boronyák Gergely és Ponty Tamás szerepel. Az előadás díszlete és jelmeze Húros Annamária, a zene Kákonyi Árpád munkája, a produkció koreográfusa Bokor Attila.

PestiSracok facebook image

Az előadás ismertetője szerint a darab a magyar határhoz közeli burgenlandi Rechnitz, akkori nevén, Rohonc kastélyában 1945 márciusának végén játszódik. Húsvét előtt, virágvasárnap előestéjén nagy bált rendeztek Batthyány-Thyssen-Bornemisza Margit grófnő vendégszeretetét élvezve a körzet náci előkelőségeinek tiszteletére. Éjjel, az estély "fénypontjaként" elővezették a közeli pajtából és lemészárolták azt a 180 csontsovány, összefagyott, éhező, munkaszolgálatost, akiket a Hitler által kigondolt védvonal építésére hurcoltak oda Magyarországról. A kastély pincéjéből kivezényeltek 20 másik munkaszolgálatost, velük elföldeltették az áldozatokat, majd őket is legyilkolták, aztán felgyújtották a kastélyt és külföldre menekültek - olvasható a darabról az ismertetőben.

Mint írják, ezek után Batthyány Margit senkitől sem háborgatva, soha felelősségre nem vonva jó módban élt Svájcban, és közben hosszabb-rövidebb időt töltött Rohoncon is. A Batthyányiak a történtek miatt nemigen akartak tudni róla, 1989-ben bekövetkezett halálakor a családi kriptába se engedték eltemetni.

A szerzőt az emlékezet, a szembenézés hiánya vezette a darab megírására, a szörnyű tömeggyilkosságnak ugyanis máig nincs következménye, mindenki hallgat róla. "Jelinek azonban nem hajlandó hallgatni. Egy bravúros idő- és emlékezet-utazásban boncolja fel a történetet, de leginkább azt mutatja fel, milyen elváltozásokat, reflexiókat okozhat egy ilyen esemény résztvevőben, áldozatban, tanúban és utókorban egyaránt. Elemzése szellemes, játékos, megdöbbentő és nagyon mély" - áll az ismertetőben.

A darabot Európa számos országában bemutatták már, köztük Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban. Az előadások nagy érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltottak ki, komoly művészi elismerést aratva - olvasható a közleményben.

Mint írják, a magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, mert az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak.

Fotó: Regős-Simon Betti

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.