Pesti Srácok

Népmesei játszótér a skanzenben

A Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, Szentendrén új gyermek élményparkot adnak át május elsején, vasárnap. Csodacsűr, bábszínház, kisbolt, egy magyar népmeséket megjelenítő játszótér, fotóműterem és gyerekgazdaság - mindehhez egy friss mesekönyv is dukál, amely a helyszínen életre kel.

061.hu

A szentendrei skanzenben készül például egy varázslatos játszótér. Ez is Kő Boldizsár szobrász és alkotótársainak munkája, akik már olyan játszótereket készítettek, mint a Zöld Péter a Millenárison, a Mátyás királyos Visegrádon vagy a Tündér Ilonás a Holnemvolt parkban. A skanzenbeli Mesekert játszótéren azonban olyan magyar népmesék elevenednek meg, mint A kisgömböc, Az iregi kakasok vagy A kismalac és a farkasok. A játékok között szerepel majd a kisgömböcös szereplőket táncoltató hinta, kakasos mászóoszlop, és a csalafinta kismalacot megmozgató mókuskerék.

PestiSracok facebook image

A csodacsűrben óriásira nagyított tárgyak töltik meg a helyiséget, melyek egy terített asztal elemeit jelenítik meg: többek között tejes köcsögöt, kenyeret és kolbászt. A hatalmas tárgyakat belülről is fel lehet fedezni, ugyanis mindegyik tárgyban az általa szimbolizált munkafolyamatot ismerhetjük meg interaktív eszközök segítségével. A kenyérbe bújva például a vetéstől az aratáson át a molnár munkájáig követhetjük végig, hogyan készül a kenyér. Egy másik pajtában egy olyan bábszínházat hoznak létre, ahol a színpadon nemcsak nézni lehet az előadást, de akár el is játszani. Gazdag bábkészlet, színes hátterek, zajkeltő eszközök és színpadra átírt mesék forgatókönyvei várják a családokat, baráti társaságokat, hogy a paraván mögött a különféle bábkarakterek bőrébe bújva előadhassák saját meséjüket.

A skanzen egy kiállítási épületrészét fényképész műteremmé alakítják át, ahol a gyerekek a modern, digitális technikával és az 1900-as évek elejéről származó fényképezőgéppel is megismerkedhetnek. Fényképésznek állhatnak, fotózási díszletet rendezhetnek be, az ott készült képeket pedig hazavihetik. Készül egy kisbolt is, ahol a méretükre szabott pult mögött boltost játszhatnak a gyerekek: kihúzhatják az árukat rejtő fiókokat, megemelhetik a liszteszsákot, beletúrhatnak a babba, vagy beleszippanthatnak a fűszerek rekeszeibe. A játék közben azt is megtanulhatják, hogy hány deka egy kiló, belefér-e vajon öt deci petróleum a literes üvegbe, és mennyibe kerül három szem árpacukor, ha szemenként egy garas az ára.

A gyerekgazdaságban a lakóházat szintén a gyerekek által használható bútorokkal rendezték be, így kényelmesen süthetnek-főzhetnek a konyhában, de akár kemencébe is vethetik a kenyeret. A porta istállójában egy ló várja az abrakot, a tehén pedig azt, hogy megfejjék a gyerekek. Az udvaron tyúk, kakas, csibe formájú hinták és ülőkék fogadják a megfáradt apró gazdákat. Az istállóban szalmabála-ugrálót alakítottak ki, a valódi kert melletti tanulókertben pedig játékokon keresztül tanulhatják meg, hogyan kell hagymát ültetni vagy felszedni a répát.

Mindezt május elsején, a már 18. alkalommal megrendezett Alkotónapon adják át a gyerekközönségnek, amikor egész nap majálisos hangulattal és még számos más programmal várják a látogatókat.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?