Pesti Srácok

Visszapillantó tükör - 100 éve született Gregory Peck

Száz éve, 1916. április 5-én született Gregory Peck Oscar-díjas amerikai színész, aki a romantikus alkotásoktól a westernen át a háborús drámáig minden műfajban remekelt.

MTI

A kaliforniai La Jollában jött a világra. Szülei válása után, ötéves korától nagyanyja nevelte, akivel rendszeresen jártak moziba, egyik első filmélménye, az Operaház fantomja nagyon felzaklatta az érzékeny fiút. Tanult a katonai akadémián, majd orvosi tanulmányokat folytatott, két évig színiiskolába járt, emellett rádiózott és kikiáltó volt az 1939-es New York-i világkiállításon. Első színpadi szerepét 1941-ben kapta, egy év múlva már a Broadwayn debütált. Hamarosan Hollywoodba hívták, a szikár, jóképű, markáns vonású színész 1944-ben felejthetetlen alakítást nyújtott A mennyország kulcsa és A dicsőség napjai című filmekben, abban az évben első alkalommal jelölték Oscar-díjra. A közönség új kedvence akkoriban szokatlan módon egyik stúdióval sem szerződött, maga választotta ki a szerepeit, majd 1948-ban önálló céget alapított.

1946 és 1949 között még háromszor jelölték a legjobb férfi alakítás Oscar-díjára. Ekkoriban forgatott filmjei közül emlékezetes az Alfred Hitchcock rendezésében készült Elbűvölve, amelyben Ingrid Bergman volt a partnere, A Paradine-ügy és a King Vidor rendezte Párbaj a napon című western (utóbbi azon kevés filmek egyike, amelyben negatív hőst játszott). Sikert aratott a Korda Zoltán által forgatott A Macomber-ügy, a Tizenkét órakor magasan című háborús alkotás, valamint a Hemingway műve nyomán készült romantikus A Kilimandzsáró hava. Az ötvenes években forgatott filmjei közül ismertebb az Őfelsége kapitánya, a Moby Dick, az emberiség pusztulását felvázoló Az utolsó part, a háborús Navarone ágyúi és - természetesen - a William Wyler által rendezett Római vakáció.

PestiSracok facebook image

GP2
Minden idők egyik legromantikusabb vígjátékában amerikai riportert játszik, aki a bájos Audrey Hepburn alakította hercegnővel keveredik keserédes egynapos románcba. Érdekesség, hogy a hercegnő szerepére eredetileg Elizabeth Taylor, az újságíróéra Cary Grant, a rendezői székbe pedig Frank Capra volt kiszemelve. A római Cinecittában forgatott első amerikai film tíz Oscar-jelöléséből hármat söpört be, s nem mellesleg Gregory Peck a filmnek köszönhetően ismerte meg második feleségét, egy francia újságírónőt, aki interjút kért tőle. A film színdarabot is ihletett, amely jelenleg is szerepel a Belvárosi Színház repertoárján, s néhány éve az olasz fővárosban Római vakáció elnevezéssel indítottak városnézési programot, amelynek résztvevői a film helyszíneit kereshetik fel.

A régóta esedékes Oscar-díjat 1962-ben vihette haza a Ne bántsátok a feketerigót! főszerepéért. A számára egyik legkedvesebb filmben ügyvédet alakított, aki egy alaptalanul nemi erőszakkal vádolt fekete férfit véd a harmincas években, a fajgyűlölő amerikai Délen. Szintén 1962-ben készült A rettegés foka című krimi, amelynek harminc évvel későbbi új változatában mellékszereplőként bukkant fel. Több westernre is leszerződött (A vadnyugat hőskora, A lopakodó hold, MacKenna aranya), vállalt thrillereket is, az Arabeszkben Sophia Loren partnere volt, A brazíliai fiúkban az auschwitzi koncentrációs tábor rettegett orvosát, a hírhedt Josef Mengelét személyesítette meg. Pályája későbbi szakaszában forgatott még háborús filmet (Tengeri Farkasok), a mexikói forradalmat felidéző mozit (Tüzes alkony) és komédiát (A nagy likvidátor).

Több filmjének producere is volt, mint az Idegen a cowboyok között című western, az Ómen című horror és egy életrajzi film a legendás MacArthur tábornokról. Játszott tévéfilmekben és sorozatokban is, A kék és szürke című filmben Abraham Lincoln amerikai elnököt személyesítette meg. A kilencvenes években már keveset forgatott, elvi okokból: mint mondta, egész pályafutása során tisztességes és becsületes embereket játszott, ezért nem kívánt részt vállalni olyan alkotásokban, amelyekben antihősökből csinálnak közönséges, erkölcstelen, gyűlölködő, kapzsi és erőszakos hősöket.

A liberális gondolkodású színész többször is elnyerte a Golden Globe-díjat, megkapta az amerikai filmakadémia Jean Hersholt humanitárius díját, a legrangosabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet, a cannes-i filmfesztiválon az Arany Pálmát, az Amerikai Filmintézet életműdíját, csillaga van a Hollywoodi Hírességek sétányán, életműdíjjal tisztelték meg a berlini filmfesztiválon, s ugyancsak pályafutását ismerték el a Golden Globe-díjátadón a Cecil B. DeMille-díjjal. 1967 és 1969 között ő volt az Amerikai Filmintézet első elnöke, s 1967-től több cikluson keresztül az amerikai filmakadémia (AMPAS) elnöke.

Gregory Peck egyszerre volt a nők bálványa és a háború utáni amerikai filmművészet kiemelkedő alakja. Rendszeresen a legjobban öltözött hírességek közé választották, élen járt a jótékonykodásban. Magánélete legendásan rendezett volt, második feleségével csaknem ötven évet élt együtt. Kedvenc énekese Frank Sinatra, Michael Jackson és Elton John, színésznője Audrey Hepburn, Ingrid Bergman és Ava Gardner volt - Marilyn Monroe-t viszont nem szívlelte, még szerepet is utasított vissza, mert vele kellett volna dolgoznia. Gregory Peck 2003. június 12-én halt meg Los Angelesben.

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?