Pesti Srácok

Jövőre kezdődik az Olof Palme Ház felújítása

A Liget Budapest projektnek köszönhetően elkezdődhet az Olof Palme Ház régen várt rekonstrukciója. A Városliget szívében lévő, évek óta nem használt, leromlott állapotú épület felújítása kapcsán a napokban jelent meg a tervezési közbeszerzési felhívás. A teljes körűen megújuló neoreneszánsz stílusú épület 2019-ben nyithatja majd meg kapuit, és a tervek szerint a Liget történetéhez kapcsolódó kulturális és vendéglátó funkciót kap majd a 2,5 milliárd forintból megújuló ház, de a projekt kapcsán Zugló önkormányzata jelezte, hogy szívesen látnának itt egy helytörténeti múzeumot is.

061.hu

A Kertem nevű vendéglátóhely már a felújításra váró Olof Palme Ház mellé költözött, s a rekonstrukció ideje alatt is itt működik majd. A Pfaff Ferenc által tervezett több mint 1200 négyzetméter alapterületű épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint a kiállítás egyik legszebb épülete volt. Megépítésekor - az egyedülálló Zsolnay díszítéseknek köszönhetően – leginkább az épület színességét emelték ki, amelynek középen az oldalszárnyakból kiemelkedő, gazdagon díszített csarnok fogadta a látogatót, melyből jobbra és balra nyíltak a kiállításoknak helyet adó termek.

PestiSracok facebook image

olof2

Azonban a műcsarnoki, kiállítási funkcióknak a ház már a megépítését követően kicsinek bizonyult és ezért rá néhány évvel megépült a Ligetben a Műcsarnok jóval nagyobb, mai épülete. A második világháború alatt az épületben hadikórház működött, majd a bombázások során megsérült, az eredeti beltéri díszítések megsemmisültek. Az ötvenes években a Művészeti Alap megalakulásával az épület szobrászművészek műhelye, később a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett.

Ekkor kapta az épület belső kialakítása a ma is meglévő ipari, irodai jellegét. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába került az épület, de nem sikerült itt megfelelő művészeti célú hasznosítást kialakítani, így működött kávéház, söröző, iroda és tánciskola is az egyre romló állagú épületben. Az ingatlan tulajdonjogát 2012-ben, a megszűnt Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány feladatait átvevő Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kapta meg, majd a Ház elmúlt évben a Városliget Zrt. kezelésbe került. Az épületet a Liget Budapest Projektnek köszönhetően újítják meg, hogy az évtized végére a minden elemében megújuló Városliget egyik ékköve legyen.

Az Olof Palme Ház felújítására vonatkozó tervezési kiírás meghirdetése mellett még ebben a hónapban döntés születik a Városliget zöldfelületét teljesen megújító és gyarapító tájépítészeti pályázat nyerteséről is, és májusban lesz a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi tervpályázat eredményhirdetése is.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.