Kincsek Szent Márton szülőföldjéről
Páratlan régészeti kiállítás nyílik a Szent Márton-év keretében Pannonhalmán és Szombathelyen. A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a Nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató kiállítás Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe.
061.hu
Ebben az összefoglaló formában most először tekintheti meg a nagyközönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit. A tárlat június 3- tól ez év őszéig látogatható a szombathelyi Iseum Savariensében és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. A kiállítás számos egyedi, innovatív megoldással hozza közelebb a múlt tárgyait a látogatókhoz. A pannonhalmi tárlat egyik érdekessége, hogy a kor szó szerint kézzel foghatóvá válik a látogatók számára: a legkülönlegesebb tárgyakat ugyanis kezükbe is vehetik a látogatók. Persze nem az eredetiket, hanem a 3D nyomtatóval készült replikájukat. A tárgyak digitalizálása különleges biztonsági intézkedések mellett, a tárlat installálásakor történt. A kézzel fogható tárgyaknak köszönhetően akár látássérültek számára is élményszerű lehet a kiállítás. A családosok számára kincskereső füzet készül, melyben a játékos rejtvények mellett Szent Márton életének Sulpicius Severus által lejegyzett tettei képregényes formában is megjelennek, így ennek segítségével a fiatalabbak is közelebb kerülhetnek Szent Márton korának mindennapjaihoz.
Szent Mártont, az 1700 éve hazánk területén született világhírű szentünket, a római katonából lett tours-i püspököt ünnepli idén a Pannonhalmi Főapátság és Szombathely városa. Az emlékév kiemelt kiállításán páratlan nemzetközi kincsanyag gyűlt össze az egykori római provincia, Pannónia területéről. A kiállítás gazdag anyaga két múzeum összefogása révén, két korszakra bontva tárul a látogatók elé. A római katonából lett keresztény ember kettős identitása pontos lenyomata korának is: a kiállítás tárgyainak segítségével most először kaphatunk átfogó betekintést abba, hogyan terjedt el a kereszténység a római provincián belül. A kiállítás szombathelyi része az Iseum Savariensében nyílik, ahol Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savaria történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton, a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg. A legkorábbi bemutatott tárgy a rendkívül jó állapotban megmaradt I. századi bronz Fortuna-szobor.
A tárlat egyedülálló darabja - mely mind a magyar, mind pedig a külföldi leletanyagban igazi különlegességnek számít – az ún. mosdósi sírleletből származó kék korsó a IV. századból. A kiállítás legkorábbi keresztény emlékei közül kiemelkedő az aranyozott ezüst orrvédőlemez, melyen Krisztus-monogram látható. Igazi ritkaság az 5. századból származó hun áldozati együttes, melynek különös jelentőségét az adja, hogy pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül itt került elő az aranyos íj teljes garnitúrája. Az egyik legpazarabb, Magyarországon előkerült késő római lelet (kvalitásban a Seuso-kincs méltó párja), a Vadászjelenetes korsó szintén látható lesz a Szent Márton és Pannónia kiállításon, csakúgy, mint a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete, az 1799- ben napvilágot látott Nagyszentmiklósi kincs több darabja. Dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere elmondta: „a Szent Márton Emlékév nagy lehetőség Szombathely számára a fizikai és a szellemi építkezésre. A Szent Márton Terv megvalósítása Szombathelyen az egyházi és a világi épületek megújítását jelenti.
A Szent Márton Emlékév programjai, amelynek kiemelkedő eseménye a Pannonhalmával közös kiállítás, pedig Szent Mártonra, a segítés szellemiségére emlékeztetnek mindenkit.” A tárlaton keresztül Márton korát hitelesen és mélységében ismerhetik meg a Szent kegyhelyeire zarándokló érdeklődők. Szent Márton élete és személye a mai ember számára is követendő példa: „Fontos, hogy megértsük, Márton a másokért élő szeretet példaképe” – hangsúlyozza Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát. „A mai kor emberének észre kell vennie a szükséget szenvedő embereket; erre tanít Márton.”
