Pesti Srácok

Mihályi Gábor kapta a Seregi-díjat

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) művészeti vezetője nyerte el a Magyar Állami Operaház által alapított Seregi-díjat. A negyedik alkalommal átadott elismerés az alapítók szándéka szerint a hazai balett-történet egyik legmeghatározóbb, külföldön is elismert alakjának, Seregi László koreográfusnak állít emléket, életművének és munkásságának megőrzése és továbbhagyományozása céljából.

MTI

Mihályi Gábor Seregi Makrancos Katájának csütörtök esti előadása előtt vehette át az elismerést az Operaház színpadán Ókovács Szilveszter főigazgatótól, Solymosi Tamás balettigazgatótól és a két alapítótól: Kollár Eszter és Bán Teodóra táncművésztől.

PestiSracok facebook image

A Seregi-díj kuratóriumának indoklása szerint Mihályi Gábor teljes munkásságáért érdemes a kitüntetésre, amely műfaji megkötés nélkül adható a tánc bármely területén alkotó művésznek. A díjazott szakmai tevékenysége méltó Seregi László örökéhez, hiszen a névadó alkotó a klasszikus balett kiemelkedő egyéniségeként is fontosnak tartotta a néptánckultúra ápolását - áll a méltatásban.

Mihályi Gábor Harangozó Gyula-díjas táncművész diplomáját a Magyar Táncművészeti Főiskolán szerezte; 1982 szeptemberétől a Magyar Állami Népi Együttes tánckarának tagja, majd szólistája, később művészeti vezetője, karigazgatója lett. Irányításával az együttes új korszaka indult el, csak a MÁNE számára több mint húsz önálló műsort készített. Koreográfusként, rendezőként több országos jelentőségű táncrendezvényt állított színpadra és folyamatosan dolgozik társegyüttesekkel.

Tanított a Magyar Táncművészeti Főiskolán, kurzusokat tartott és tart többek között az Egyesült Államokban és Kanadában. Tagja a Magyar Koreográfusok Társaságának, a Szerzői Jogi Szakértő Testületnek, valamint az Emmi Táncművészeti Bizottságának. A Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja.

A Seregi-díj az aktív koreográfusgeneráció tehetséges alkotóinak elismerését szolgálja, a jelöltekre hattagú szakmai kuratórium tesz javaslatot. A grémium elnöke az Operaház mindenkori főigazgatója, tagjai: az Operaház mindenkori balettigazgatója, az Operaház balettművészeti főtanácsadója, Kollár Eszter, Bán Teodóra, valamint a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke vagy delegáltja.

Jelölt lehet bármely, az adott évben új koreográfiát készítő, pályájának csúcsán lévő, kiemelkedő teljesítményt nyújtó koreográfus, akit a kuratórium bármely tagja jelöltnek javasol. A jelöltek névsora nem publikus. Az elismerés a klasszikus balett területén kívül alkotó művészeknek is odaítélhető. A díjjal járó relikvia egy Seregi László munkásságát jelképező szobor, Krasznai János alkotása, s jár hozzá egy felkérés az Operaház részéről egy koreográfia megalkotására a következő évadra.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.