#moszkvater: Interkosmos rakétával a Széll Kálmán tér felett

Te hány órakor találkoztál a barátaiddal a Moszkva téri óra alatt? Budapest egyik ikonikus találkahelye és annak története most a Kiscelli Múzeumba költözött. A #moszkvater- A Széll Kálmán tér története című tárlat ötletét az adta, hogy a Széll Kálmán tér felújításának kezdetén az órát "leakasztották" megszokott helyéről, és az a harmadik kerületi intézménybe került.

SZABÓ FRUZSINA ANNA- 061.hu

Az egykori Moszkva tér a budapesti közlekedésben és annak mozgalmas életében betöltött fontos szerepe miatt az utóbbi évtizedekben ikonikus helyszínnévé vált. Az újjáépítés során több olyan szimbolikus elem is elkerült onnan mint az óra, vagy a kandeláberek, amelyek évtizedeken keresztül egyet jelentettek a térrel. Az óbudai Kiscelli Múzeum pénteken nyílt kiállítás komoly tárgy- és emlékgyűjtő kampány előzte meg, amely számos izgalmas tárgyat és az azokhoz kapcsolódó sztorit emelt be a #moszkvater anyagába.

A #moszkvatér egyrészt végigvezet a Széll Kálmán tér történetén, másrészt annak emlékezetén. A történeti szektorban megismerhetjük, hogyan lett az egykori agyagbányából az egyik legfontosabb közlekedési csomópont, és vajon ki tervezte a mindannyiunk számára ismerős "legyező" vagy az egykori "gomba" épületét. A kiállítás emlék- tér részében, a templomtérben felfüggesztett egykori óránál újra randevúzhatunk, kanapékba süppedve olvashatjuk, hallgathatjuk ismert és hétköznapi emberek Moszkva térhez fűződő élményeit, szemezgethetünk az elmúlt évtizedek művészeti projektjeiből, és ha van kedvünk, hozzátehetjük a kiállításhoz saját emlékeinket. Az időutazás végén a múzeum kertjében, függőágyakban megpihenve kalandozhatunk kortárs szerzőknek a térhez kötődő irodalmi alkotásaiban.

A Szél Kálmán tér története

A tér történelme tele van megállókkal, olyan állomásokkal, ahol hosszabb- rövidebb ideig tartózkodott Budapest "legteresebb útkereszteződése". A mai Széll Kálmán tér története egészen a 18. század elejéig nyúlik vissza. Az 1700-as években a terület bányaként működött, itt termelték ki azt a kitűnő minőségű agyagot, amelyből a török alól felszabadult Buda újjáépítéshez szükséges téglákat égették ki. Ezekből a téglákból néhány darab szerepel is a kiállításon. Az egykor a Vízivárosba való bejutás kapujaként és munkástelepként is szolgáló helyszínen a bánya mellett hamar spontán, alulról szerveződő, de a városi vezetés által is elfogadott piaci funkció alakult ki, amelyet az 1950-es évek végéig őrzött is a terület. A téglaégető által "elhagyott" gödörben később aktív sportélet bontakozott ki, telente itt működött a Budai Torna Egylet, illetve a Budai Korcsolyázó Egylet. Az egyre komolyabb sporttevékenységet folytató egyesület csarnokot is épített a téren. Ezt a korszakot idézi meg több, az 1930-as évekből származó és a helyszínen is "használt" sporteszköz.

A terület közlekedési csomópont funkciója csak az 1910-es években kezdett körvonalazódni, a Hűvösvölgy felé induló járatok hurokvágánya futott itt először. Széll Kálmán egykori miniszterelnökről 1929-ben nevezték el a teret, amely lassan közlekedési csomóponttá alakult, amelynek következtében az egy évtizeddel korábban épített modern korcsolyacsarnokot is lebontották. A kiállítás következő egysége a közlekedési csomópontot mutatja be részletesebben, amely az 1950-es években megindult, de csak 1972-ben megvalósult metróépítéssel, illetve az egyre sűrűsödő busz és villamos forgalommal vette kezdetét.

Az 1951-ben Moszkva térre keresztelt terület építészeti topográfiáját is megismerheti a látogató, hiszen az egykori, illetve ma is álló épületek eredeti terveinek, építési adatainak bemutatásából kirajzolódik, hogy kik voltak a helyszín első lakói, milyen társadalmi réteg költözött oda, mennyire akarta és tudta ezt irányítani városrendezéssel a közgyűlés. Itt láthatók a közlekedési csomóponttá válás beruházásai is, a gomba, a meg nem valósult szocreál metró terve, illetve a ma is létező, a metrókijáratot befedő "legyező" építészeti megvalósítása. Külön egységben mutatkoznak be az egyes házakat, villamosmegállókat vagy magát a metrót építő és tervező szakemberek.

"Nyolckor találkozunk az óra alatt"

A budai tér 1972 óta több nemzedék és társadalmi csoport számára szolgált igazodási és szerveződési pontként, millió és millió találkozásra került sor az óra alatt, a metró kijárónál vagy a lépcsőnél. A múzeum templomterében nem véletlenül kapott központi szerepet a modern kor kultusztárgya. Az alatta elterülő emléktérben számos tárggyal ismerkedhetünk meg, amelyek valamilyen formában kapcsolódnak a térhez.

A kollektív emlékezésben segít például a Kalef galeri tagja, Ujlaki Dénes szalagos magnója és bakelitlemezei, a moszkvateres Török Ferenc Interkosmos rakétája, valamint a híres Moszkva téri lányok című dal énekese, Toldy Mária klipben szereplő blúza és a hajdani Széll Kálmán téri lakos, Marika néni korcsolyája.

Az emlékidézésen és történelmi kalandozáson túl akad néznivaló azok számára is, akiket az átalakulás és felújított tér érdekel. A kiállításon láthatóak a tér építészeti megújulására kiírt pályázat nyertesének, az Építész Studiónak a tervei, a Szövetség'39 csoport által tervezett új óra makettje, valamint az átépítés timelaps videója.

A kiállítás 2016. május 20. és október 2. között látogatható.