Pesti Srácok

Ritka Lincoln-iratokat árvereznek el New Yorkban

Árverésre bocsátja májusban a Sotheby's az amerikai történelem egyik legfontosabb rabszolgaság-ellenes dokumentumának és az amerikai alkotmány 13. kiegészítésének egy-egy példányát, amelyeket az emancipációért harcoló Abraham Lincoln látott el kézjegyével - közölte a CNN hírtelevízió honlapja.

MTI

Abraham Lincoln elnököt 1861. március 4-én iktatták be hivatalába. Egy héttel később a déli államok megalakították a Konföderációt, majd április 12-én kitört az 1865-ig tartó polgárháború. A véres harcok közepette Lincoln sorsdöntő elhatározásra jutott: 1863 első napján aláírta az emancipációról szóló proklamációt, amely mindörökre szabadnak nyilvánította az északiak által elfoglalt déli területeken élő rabszolgákat. A rabszolgaság teljes eltörlését csak az alkotmány 1865-ben elfogadott 13. kiegészítése mondta ki.

PestiSracok facebook image

A május 25-i New York-i árverésen az emancipációról szóló proklamációt és az amerikai alkotmány 13. kiegészítését is eladásra kínálják. Az aukciósház reméli, hogy a két dokumentumért, amelyet együtt adnak el, ötmillió dollár (1,4 milliárd forintért) is befolyhat.

A 13. kiegészítés árverésre bocsátott példánya a dokumentumból eredetileg készült 14 példány egyike. Lincoln elnök 1865. február 1-jén látta el kézjegyével a történelmi iratot. A most eladásra kínált dokumentum egyúttal a szenátus számára készült három példány egyike, amelyet az alelnök és 36 szenátor is aláírt. A Sotheby's becslése szerint az ára 2-3 millió dollár (563 millió-845 millió forint) lehet.

A 13. kiegészítés törölte el a rabszolgaságot az Egyesült Államokban. A dokumentumot 1865 decemberében ratifikálták, hat hónappal a polgárháború vége után. Lincoln azonban már nem láthatta, hogyan valósult meg, amiért életében küzdött, mivel 1865 áprilisában meggyilkolták.

A Sotheby's árverésén megvásárolható emancipációs proklamáció nem az eredeti példány, bár ezt is aláírta Lincoln. Az irat az 1864-ben korlátozott számban kinyomtatott példányok egyike, amelyekkel az amerikai vöröskereszt elődjének akartak pénzt gyűjteni, hogy támogassák a katonákat és családjukat. A dokumentumot William Seward külügyminiszter is ellátta kézjegyével. A dokumentumból 48 példány készült, de csak 27 maradt fenn, ezek egyikét árverezik el. A Sotheby's 1,5-2 millió dollárra (442 millió-563 millió forintra) becsülte az árát.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.