Pesti Srácok

Sikerfilmekkel zárult a cannes-i verseny

Két sikerfilmmel zárult szombaton a 69. cannes-i fesztivál hivatalos versenyprogramja. Az Elemi ösztön holland rendezőjének, Paul Verhoevennek Elle című erotikus thrillerét Isabelle Huppert-rel a főszerepben és az Oscar-díjas iráni Aszgar Farhadi The Salesman című letisztult családi drámáját is a vasárnapi díjkiosztó nagy esélyesei közé sorolják a kritikusok.

MTI

"Perverz, vicces, óriási élvezet. Huppert és Verhoeven álomcsapat" - írta a brit The Guardian, amíg a francia L'Express szerint "a sokféle érzés, a frontális erőszak és a burleszk elképesztő palettáját" kínálja az Elle című alkotás.

PestiSracok facebook image

Az Elemi ösztön 77 éves rendezőjének első francia filmje, amely a szexet és az erőszakot hangos nevetésre késztető humorral ötvözi, egy videojátékok gyártásával foglalkozó üzletasszonyról szól, akit egy este az otthonában megerőszakol egy álarcos férfi. A főszerepet alakító Isabelle Huppert száz filmmel a háta mögött visszatérő vendégnek számít Cannes-ban, ahol már kétszer is elnyerte a legjobb női alakítás díját, 1978-ban és 2001-ben, és a kritikusok szerint vasárnap este esélye lesz harmadik alkalommal is felmennie a színpadra.

A szombati másik és egyben utolsó versenyfilm Iránból érkezett. A Nader és Simin - Egy elválás története című Oscar-díjas film rendezője, Aszgar Farhadi másodszor kapott meghívást a cannes-i versenybe. A The Salesman egy színészpár szétesésének a története, miközben Arthur Miller Az ügynök halála című darabját próbálják a teheráni lakásukban, ahonnan kénytelennek kiköltözni az épületben tervezett munkálatok miatt. Egy barátjuk talál nekik egy új lakást, de nem mondja meg nekik, hogy a korábbi bérlő egy prostituált volt. A film főszerepeit Sahab Hosszeini és Taraneh Aliduszti alakítja.

A rendező felváltva mutatja a pár, illetve a próbák történetét, amely a főhősben rejlő ellentmondás megvilágítására szolgál. Emad empátiát és tiszteletet érez az általa megformált szereplő iránt, miközben a valós életben erőszakosan viselkedik.

A társadalmi és erkölcsi dráma fokozatosan fordul egy pszichológiai thrillerbe. A rendező korábbi filmjeihez hasonlóan az iráni középosztály családi konfliktusaiban realista és finom módon tárja fel a társadalmi és emberi viszonyokat. Az Oscar-díjas rendező szerint elsősorban azt kívánta megmutatni, hogy a 44 éves főhőse miért gondolja elfogadottnak, hogy erőszakhoz folyamodjon.

"Úgy vélem, hogy az erőszakot az teszi veszélyessé, hogy jelenleg az egész világban szenvedünk tőle. Ez nemcsak Iránban probléma. Mindenhol a világon a legfőbb probléma az erőszak és főleg az, hogy az erőszakot legitimnek gondolják éppen azok, akik gyakorolják" - mondta a rendező a cannes-i bemutató előtti sajtótájékoztatón. A zsűri vasárnap reggel ül össze egy titkos helyen Cannes-ban, hogy az esti díjkiosztó előtt meghozza a döntését.

A Toni Erdmann című német versenyfilm, Maren Ade vígjátéka vezette továbbra is szombaton valamennyi francia és külföldi lap pontozási listáját. Második helyen a Cannes-ban visszatérő vendégnek számító amerikai Jim Jarmusch költői filmje, a Paterson és Cristian Mungiunak az Érettségi című drámája áll, amely a román társadalmat eluraló korrupcióról és megalkuvásról szól. A 63 éves amerikai rendező egyébként szombat délután ráérősen sétálgatott a cannes-i utcákon, ami arra utal: a szervezők arra kérték, ne utazzon haza a díjkiosztó előtt, mert díjra számíthat.

A zsűri kilenc tagja, köztük Nemes Jeles László, az Oscar-díjas Saul fia rendezője hét díjat oszt ki vasárnap este: az Arany Pálma mellett a Nagydíjat, a legjobb rendezés díját, a zsűri díját, a legjobb forgatókönyvnek járó díjat, valamint a legjobb női és férfi alakítás díját. Csak egy díjat adhatnak át megosztva, és egy film csak egy díjat kaphat.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.