Pesti Srácok

Zsigmond Vilmosra emlékeztek a 69. cannes-i fesztiválon

Nagy érdeklődés mellett mutatták be a közelmúltban elhunyt Zsigmond Vilmos Oscar-díjas magyar operatőrről szóló francia portréfilmet a 69. cannes-i fesztivál Cannes Classics elnevezésű programjában.

MTI

Pierre Filmon francia rendező 2013-ban kérte fel Floridában forgatandó első játékfilmje operatőrének a magyar alkotót, aki egyből igent mondott. A két filmes olyannyira összebarátkozott, hogy a rendező végül úgy döntött: inkább magáról Zsigmond Vilmosról forgat filmet. Halála előtt egy évig követte a magyar operatőrt szülővárosától, Szegedtől Budapesten, Rómán és Párizson át kaliforniai otthonáig, s útközben arra kérte Zsigmond Vilmos művészbarátait, rendezőket, operatőröket és filmszínészeket, hogy meséljenek az amerikai filmkészítést megújító operatőr életéről és művészetéről.

PestiSracok facebook image

A Close Encounters with Vilmos Zsigmond (Közeli találkozások Zsigmond Vilmossal) című 80 perces alkotásban megszólal többek között John Boorman, Jerry Schatzberg, Darius Khondji, Nancy Allen, John Travolta, Peter Fonda, Mark Rydell, Vittorio Storaro és Isabelle Huppert, miközben filmrészleteken keresztül érheti meg a néző, hogyan vált Zsigmond Vilmos a természetes világítás, a fény és a színészek arcának mesterévé. Kollegái leginkább azt szerették benne, hogy nem egyszerűen csak operatőr volt, hanem a filmek témájáról komolyan gondolkodó, gyors és nagy munkabírású alkotótárs, akinek mindenről határozott véleménye volt, ugyanakkor nagyon kedves és udvarias emberként viselkedett.

Az 1930-ban Szegeden született filmes Budapesten tanult a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Eleinte tévéfilmekben és kis költségvetésű mozifilmekben dolgozott. Hollywoodi karrierje azután indult be, hogy Robert Altmannal együtt dolgozott a McCabe és Mrs Miller című
filmen. Ezt követően a világ egyik legkeresettebb nemzetközi operatőre lett. Többek között John Boormannal, Woody Allennel, Brian De Palmával, Steven Spielberggel, Jerry Schatzberggel és Michael Ciminóval is együtt dolgozott hollywoodi karrierje során.

A Steven Spielberg rendezésében 1974-ben készült Sugarlandi hajtóvadászat kiváló példája egy olyan filmnek, amelyben a rendező és az operatőr csodálatosan dolgozott együtt - hallható a filmben. Az is kiderül, hogy az 1978-ban forgatott A szarvasvadászt tartotta Zsigmond Vilmos a legtökéletesebb filmjének.

Az Amerikai Filmakadémiától Zsigmond Vilmos Steven Spielberg Harmadik típusú találkozások című sci-fijének fényképezésért vehette át az Oscar-díjat 1978-ban, 1999-ben pedig megkapta az Amerikai Filmoperatőrök Társasága (ASC) életmű-kitüntetését. A 2014-es cannes-i filmfesztiválon átvehette az operatőri életműdíjat és a CineFest miskolci nemzetközi filmfesztiválon is elismerték életművét. A tervek szerint a jövő őszi miskolci seregszemlén látható majd először Magyarországon a francia dokumentumfilm.

A cannes-i fesztivál szombati sztárvendége egyébként Steven Spielberg, aki versenyen kívül mutatja be A barátságos óriás című családi filmjét, amely Roald Dahl Szofi és a HABÓ című könyvéből készült.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.