Pesti Srácok

Esterházy Péter új kötete volt a legnépszerűbb a Könyvhéten

A szépirodalmi kategóriában Esterházy Péter Hasnyálmirigynaplója bizonyult a legkelendőbb kötetnek a 87. Ünnepi Könyvhét és 15. Gyermekkönyvnapok központi helyszínén, a budapesti Vörösmarty téren - mondta Keresztury Tibor, a seregszemlét szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója hétfőn.

MTI

A visszajelzések alapján a prózakötetek között nagyon jól fogyott még Zoltán Gábor Orgia és Németh Gábor Egy mormota nyara című könyve a Kalligramtól, valamint Darvasi László Taligás és Závada Pál Egy piaci nap című regénye a Magvetőnél - ismertette Keresztury Tibor. Hangsúlyozta azt is: a lírakötetek között szokatlanul zajos sikert aratott Tóth Krisztina Világadapter (Magvető) és Térey János Őszi hadjárat (Jelenkor) című gyűjteményes verseskönyve. A MKKE igazgatója felhívta a figyelmet az értekező próza műfajában született esszé- és tanulmánykötetekre, kiemelve Bán Zsófia Turul és dínó című, valamint Szilágyi Márton az 1840-es évek magyar irodalmával és Szirák Péter magyar írók útirajzaival foglalkozó kiadványát. Keresztury Tibor emellett méltatta a szintén szép forgalmat elkönyvelő gyermekirodalmat is.

PestiSracok facebook image

A könyvhét legnépszerűbb eseménye a Vörösmarty teret teljesen megtöltő megnyitóünnepség volt, Esterházy Péter és Dés László szereplése becslések szerint mintegy hatezer embert vonzott - mondta el Keresztury Tibor. Hozzáfűzte: a súlyos betegséggel küzdő szerző két alkalommal, csütörtökön és szombat délután is vállalkozott dedikálásra, mindkétszer sok százan álltak sorba hozzá, nem is juthatott mindenkire idő. Az idei könyvhét két legnagyobb ellensége a futball Európa-bajnokság és az időjárás volt, utóbbi pont a rendezvény hagyományosan legforgalmasabb időszakában, szombat délután fordult rosszra, valószínűleg jelentős kiesést okozva a kiadóknak - fogalmazott a MKKE igazgatója, aki szerint ugyancsak az eső számlájára írható, hogy a szombat esti Könyvek Éjszakáján nem alakult ki a szokásos utcabáli hangulat.

Keresztury Tibor elmondta: a hozzá érkezett, nem hivatalos visszajelzések alapján minden kiadó sikeresnek ítélte szereplését az idei könyvhéten, amelynek népszerűsége jól tükrözi a magyar olvasóközönség nem csappanó, tartós érdeklődést a nívós, maradandó értéket képviselő szépirodalmi művek iránt. Mindez azt bizonyítja, jogos volt a küzdelmük azért, hogy a központi rendezvényt idén is a könyvhét emblematikus helyszínén, a Vörösmarty téren tarthassuk meg - hangsúlyozta MKKE igazgatója, aki úgy vélte: jó döntésnek bizonyult a nagyszínpad megszüntetése is, mivel így jóval kisebb zaj terhelte a látogatókat.

Országszerte több mint 80 településen rendezik meg június 9. és 13. között a 87. Ünnepi Könyvhetet és 15. Gyermekkönyvnapokat, amelynek központi helyszínén, a fővárosi Vörösmarty téren több mint ezer szerző dedikálása várta az olvasóközönséget. A látogatók több mint 200 kiadó kínálatából válogathattak, új kötettel jelentkezett mások mellett Tarján Tamás, Tornai József, Győrffy Ákos, Babics Imre, Grendel Lajos, Ménesi Attila, Vasadi Péter, Ungvári Tamás, Lackfi János, Szentmártoni János, Csányi Vilmos, Sándor Erzsi, Bartók Imre, Sárközi Mátyás és Markó Béla is.

Fotó: borsonline.hu

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.