Pesti Srácok

Fantasztikus leletek a Pompeji kiállításon

Az ókori Pompejit – a legjobb állapotban fennmaradt római kori várost – bemutató kiállítás nyílt Szegeden pénteken, a többségében a nápolyi régészeti múzeumból származó anyag korábban még soha nem volt látható Magyarországon.

MTI

Botka László polgármester a megnyitón emlékeztetett, hogy a Móra-múzeum több nagy volumenű, országos érdeklődésre számot tartó tárlatot szervezett az elmúlt években, mint a Dalí-, Csontváry-, Munkácsy- vagy a látogatórekordot hozó egyiptomi kiállítás. A városvezető úgy fogalmazott, ha folytatódik a korábbi tendencia, a Pompeji-kiállítást akár 200 ezer érdeklődő is láthatja.

PestiSracok facebook image

Fogas Ottó múzeumigazgató elmondta, a tárlat előkészítése csaknem két és fél évig tartott. A kiállítás építése az év elején kezdődött el, a munkát – minimális külső segítség igénybevételével – a múzeum saját szakemberei végezték el. A közgyűjtemény névadója, Móra Ferenc csaknem száz éve, 1919-ben írt arról egy újságcikkben, hogy egyszer majd el kell hozni a szegedi múzeumba Pompeji köveit – mondta a régész, hozzátéve: most sikerült ezt az álmot valóra váltani.

pompeji-2

A Szegeden három helyszínen december végéig látható kiállításra 120 műtárgy érkezett a nápolyi régészeti múzeumból, köztük több nagyméretű szobor és falfestmény, bronz használati tárgyak és kerámiák. A Móra Ferenc Múzeum központi épületében a látogatók megismerhetik az ókori város központját, a fórumot, a korabeli házak berendezését, a rómaiak életében fontos szerepet betöltő kertkultúrát. Az érdeklődők képet kaphatnak arról, miként pusztította el 79-ben a Vezúv kitörése a települést és hogyan őrizte meg emlékét a vulkáni hamu és kőtörmelék.

A Fekete házban az ókori Pompejiből és Szombathelyről, Aquincumból és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött tárgyak segítségével mutatják be a kor gasztronómiáját, a gladiátorok világát és a római kori erotikáját, valamint az egykori Pannónia provincia mindennapjait. A Kass Galériában pompeji és ókori római témájú festményeket, grafikákat állítanak ki.

Vezető kép: Az ókori Pompejiben a Vezúv kitörésekor életét vesztő, várandós nőről készült gipszöntvény. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.