Pesti Srácok

Kemecsi: Végre a Néprajzi Múzeumra szabott épület születik

A környezetét alázattal kezelő, pontosan a Néprajzi Múzeum igényeire szabott épület jön létre a Liget Budapest projekt keretében az Ötvenhatosok terén - mondta el az intézmény pénteki sajtóreggelijén Kemecsi Lajos főigazgató, aki a múzeum tervezett kiállításairól, programjairól is beszámolt.

MTI

Kemecsi Lajos emlékeztetett arra, hogy az intézmény új otthonára kiírt, nemzetközi tervpályázatban zsűritagként vett részt, de már a kiírás is a Néprajzi Múzeum által megfogalmazott szakmai kritériumokon alapult. Már a pályázat közzétételét rendkívül intenzív munka előzte meg: fel kellett mérni a gyűjteményt, a szakirodalmat, áttekinteni a külföldi példákat - idézte fel.

PestiSracok facebook image

Noha világhírű nemzetközi építészirodák is indultak az anonim pályázaton, a zsűriben nem volt vita, hiszen magával ragadó volt az az alázat, ahogy a Napur Kft. által vezetett konzorcium terve kezelte a helyszínt. A főigazgató hangsúlyozta, hogy az építkezés miatt egyetlen fát sem kell kivágni, az új Néprajzi Múzeum teljes egészében a mostani parkoló területére épül. Az épület tetejének nagy részét ráadásul fű, illetve - ahol kétméteres lesz a földréteg - fák borítják.

Minden olyan funkció, amelyhez nem feltétel a természetes fény, a föld alá kerül, ez az épület nem akarja ugyanis falként elvágni a Ligetet a városi szövettől - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az irodák, a gyermekmúzeum, az olvasók természetes fényt kapnak majd. Kemecsi Lajos beszámolója szerint a legalsó szintre kerül a gépészet, a teljes könyvtári anyag, az archívumok és a parkoló; a fűtési-hűtési rendszert korszerű hőszivattyúkkal oldják meg. A Műcsarnok felőli épület földszintjén kap helyet a Városliget látogatóközpontja és ennek kiszolgáló helyiségei - például a pelenkázó, a csomagmegőrző - , fölötte pedig a kutatói terek, a könyvtári olvasó, a dolgozói irodák.

A másik épületbe kerül a magyar múzeumi szcénában egyedülálló gyermekmúzeum, amely egy kisebb kiállítást, foglalkoztatót, gyermekkönyvtárat foglal magába 1000 négyzetméteren, és akár gyerekcsoportok ottalvását, "Éjszaka a múzeumban típusú programokat" is lehetővé tesz. Szintén ide kerül a hasonló nagyságú múzeumpedagógiai terület - árulta el.

A főigazgató hozzátette: az állandó kiállítás a mostani 1200 helyett 3000, az időszaki tárlatok 2000 négyzetméteren várják majd a látogatókat, de a látványraktárat is a közösségi terekbe tervezik. Állományvédelmi szempontok miatt a kiállítóterek nagy része nem közvetlen, hanem szórt fény kap majd. Az állandó kiállítás sem az örökségvalóságnak épül: modulárisan képzelik el, így akár egységenként is megújítható lesz - hangsúlyozta. Kemecsi Lajos elmondása szerint a műtárgyraktár a már épülő, Szabolcs utcai Országos Múzeumi Restaurációs és Raktárközpontba (OMRRK) kerül, korszerű körülmények közé.

Mint megjegyezte, a bruttó 25 ezer négyzetméteres alapterületű épületnek 2019. augusztus 20-ig kell elkészülnie, de a költözés előkészítése régóta folyik: a gyűjtemény 260 ezer műtárgyát QR kódokkal látják el, kigondolják, melyik tárgy hová kerüljön, miben költöztessék majd. A tervek szerint a Néprajzi Múzeum 2017 végén zár be a Kossuth téren, majd a beköltözés után egy éven belül nyit az Ötvenhatosok terén, de a köztes időben is jelen lesz a városban, illetve olyan kulturális fesztiválokon is, mint a Művészetek Völgye, az Ördögkatlan és a Sziget.

A főigazgató kitért az intézmény tervezett kiállításaira is. Június végén nyílik a Parlamenti Múzeummal közösen szervezett 1956-os kiállítás, amely az 1848-49-es és az 1956-os forradalmak szimbolikájának összefüggéseit vizsgálja, novemberben pedig a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlat. Közben már elindult a megújult és immár okostelefonra is optimalizált www.neprajz.hu honlap, amelyen számos új tartalom, gyűjteményi adatbázis vált elérhetővé - számolt be Kemecsi Lajos.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.