Kerékpározás, város és design- nemsokára itt a Bringológia
A kerékpározás, a városi közeg és a design kapcsolatát vizsgálja az Iparművészeti Múzeum (IMM) Bringológia című kiállítása; a Közlekedési Múzeummal és a Kultúrgorillával közösen szervezett tárlat június 17-től látogatható.A Bringológia című kiállítás egy széles közönséget érdeklő, a mindennapokban is fontos témát kíván vizsgálni. A tárlat tizenkét ország legfrissebb kerékpáros design innovációiból válogat, az anyagot történeti kontextusba is helyezve - mondta el a műtárgyak csütörtöki, sajtó nyilvános kicsomagolásán az IMM főigazgató-helyettese.
MTI
Jékely Zsombor hozzátette, hogy a Kultúrgorilla designmenedzsment csapata - Göttler Anna, Oravecz Júlia és Tornyánszki Éva - által válogatott anyag túlnyomó része nem az Iparművészeti Múzeumból származik. A történeti tárgyak a jelenleg zárva tartó Közlekedési Múzeumból érkeztek, míg a kortárs darabok hazai és külföldi műhelyekből, Hollandiából, Ausztriából, Németországból, Dániából, Nagy-Britanniából, az Egyesült Államokból, Svédországból, Olaszországból, Belgiumból, Ausztráliából és Spanyolországból. Tornyánszki Éva elmondta: a kiállítás három nagyobb egységre épül majd. Az Egyén című szekció témája a kerépározás városi környezetben, a Tandem című rész az összefogások, vállakozások által a városi kerékpározásra gyakorolt hatást vizsgálja, míg a Critical Mass elnevezésű szekció a globális problémákra választ adó megoldásokat kutatja.
Göttler Anna a csütörtökön kicsomagolt műtárgyak közül kiemelte a bécsi Gabarage Studio Racing Ball elnevezésű csillárját, amely kidobott kerékpárgumikból készült, míg a Holland Lollo Palazzo használt bicikliláncokból épít csillárokat; a kiállításon a másfél mázsa súlyú, Drama Queen nevű darab lóg majd. A holland van Hulsteijn műhely egyedi megrendelésre készít design kerépárokat, az IMM-ben a műhely vezetőjének saját fixije lesz látható.Hidvégi János muzeológus a Közlekedési Múzeum több mint száz darabos kerékpár-gyűjteményéből érkezett példányokból mutatott be néhányat. Mint emlékeztetett, a kerékpár designja a jármű feltalálása óta rengeteget változott, az 1890-es évektől kezdve azonban lényegében kialakult a bicikli mai formája.
Magyarországon 1929-ben a csepeli Weiss Manfréd Művekben indult be a nagyüzemi kerékpárgyártás az ostrák Puch gyár licensze alapján, erre emlékeztet majd egy korabeli Puch-bicikli. Az 1930-as években készült az az egyedi teherkerékpár is, amelyet vízvezeték-szerelő tulajdonosa saját maga épített vízcsövekből, míg a Dongó segédmotorral felszerelt Csepel Luxus bicikli az 1950-es éveket idézi - adott ízelítőt a november 27-ig nyitva tartó kiállításból Hidvégi János.
