Pesti Srácok

Mindenkit bedarál a CAFe Budapest

Magyarország legjelentősebb kortárs összművészeti fesztiválját idén október 7. és 23. között rendezik meg, az eseménysorozat középpontjában a 135 éve született Bartók Béla művészete, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója és a magyar–lengyel szolidaritás éve áll. A folyamatosan bővülő programokra a jegyértékesítés május 31-én kezdődik.

061.hu

A fesztivál október 7-én indul a Müpában Bartók A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című műveivel. A Pécsi Nemzeti Balett és a Nemzeti Filharmonikusok közös produkciójában, Szántó Andrea és Bretz Gábor közreműködésével, Káel Csaba rendezésében és Vincze Balázs koreográfiájával megvalósuló előadáson Kocsis Zoltán vezényel. Szintén ezen a napon nyílik a Ludwig Múzeum kiállítása #Bartók címmel, amelyen olyan, a kortárs képzőművészet eszközeivel létrehozott alkotásokat mutatnak be, melyeket a zeneszerző és népzenekutató munkássága inspirált.

PestiSracok facebook image

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál számos lengyel vonatkozású programot tűz műsorára idén. Korunk egyik legünnepeltebb kortárs zeneszerzője, Krzysztof Penderecki művei három alkalommal is felcsendülnek a fesztivál során. Október 12-én a Müpában maga a mester vezényli monumentális kórusszimfóniáját, a Jeruzsálem hét kapuját a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek előadásában, majd október 17-én a Zeneakadémián dirigálja vonós Sinfoniettáját, III. szimfóniáját és Trombitaversenyét – ez utóbbinak ekkor lesz a magyarországi bemutatója Boldoczki Gábor trombitaművész és a Concerto Budapest közreműködésével. Október 18-án a BMC-ben a mesterrel személyesen is lehet majd életművéről beszélgetni. A 2015 óta a CAFe Budapest integráns részévé vált Mini Fesztivál lengyel műveket is műsorára tűz idén. A Várkert Bazárban október 10. és 13. között Kurtág György, Tallér Zsófia és Dargay Marcell darabjai mellett lengyel kortárs alkotók, Wojciech Widłak, Dariusz Przybylski és Ignacy Zalewski egy-egy kompozíciója is felcsendül.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójáról az 1956-68-80/16 című különleges produkcióval emlékezik meg a fesztivál. Az interaktív térinstalláció, opera, koncert, színház és performance műfaji peremvidékein táncoló előadást Gergye Krisztián, Zombola Péter, Pályi András, Vojnich Erzsébet és Dömölky Dániel jegyzi. A nemzetközi sajtóban Japán legvarázslatosabb természeti tüneményeként aposztrofált jazz-zongorista, Hiromi október 21-én lép fel a Müpában a világszerte ünnepelt basszusgitáros, Anthony Jackson és a dobos Simon Phillips kíséretében. Egy másik élő legenda, a Yellowjackets képlékeny, mindig zseniális zenészekből álló formációja ezúttal a Bob Mintzer, az alapító Russell Ferrante, Will Kennedy és Dane Anderson felállással érkezik az október 14-i „dupla bulira“ a Budapest Jazz Clubba. A fesztivál alkalmából lép fel a jazz szabadságát a rock energiájával, a klasszikus formakultúrát az experimentális zene bátorságával ötvöző legjelentősebb francia big band, az Orchestre National de Jazz október 14-én a Budapest Music Centerben. Igazi kuriózum lesz a Catch-Pop String-Strong crossover estje a Muzikumban, ahol bárki fültanúja lehet, milyen könnyedséggel váltanak át az előadók Bach zenéjéről a tradicionális balkáni muzsikára, a popzenéről a skót felföld ritmusos táncdallamaira, néha füttyszóval, énekkel kísérve a produkciót. Az A38 Hajón lép fel a modern, elektronikus alapú, táncos nu jazz egyik legfontosabb, mostanra újjáalakult formációja, a svéd Koop. Hosszú hallgatás után az egykori duó zeneszerzője, Oscar Simonsson élesztette fel az együttest, a csodálatos hangú litván jazzénekesnő, Jazzu közreműködésével.

Ősszel is folytatódik a nagy sikerű 100 szóban Budapest projekt, melyre a történetíráshoz kedvet érzők június 10-től szeptember 18-ig küldhetik be maximum 100 szavas írásaikat arról, hogy mit jelent számukra a város, milyen történetük, emlékük, érzésük, benyomásuk van Budapestről annak tereivel, eseményeivel, lakóival kapcsolatban. A zsűri által kiválasztott 100 alkotás zsebkönyv formájában is megjelenik, a legjobb 12 művet pedig kortárs illusztrátorok munkáival kiegészítve, kiállítva is megtekintheti a nagyérdemű a CAFe Budapest programján belül.

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.