Pesti Srácok

Modigliani 61 művét mutatják be Budapesten

Amedeo Modigliani 61 alkotását, köztük az avantgárd festő portréit, rajzait és szobrait mutatják be a Magyar Nemzeti Galériában az olasz művésznek szentelt első nagyszabású magyarországi kiállításon.

MTI

Október 2-ig látható tárlat öt szekcióra bontva mutatja be az 1884-ben szóletett Modigliani életművének főbb korszakait és stílusfordulatait, valamint a kortársakhoz fűződő kapcsolatát. A világ legnagyobb múzeumainak történetében is ritka pillanat, hogy a 20. századi művészet két ilyen géniuszának, mint Picasso és Modigliani egyszerre legyen átfogó időszaki tárlata - hangsúlyozta a kiállítás hétfői budapesti sajtóbejárásán Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. "Most Budapest a világ legjelentősebb múzeumainak térképére kerül a párhuzamosan látogatható Picasso- és Modigliani-tárlatokkal, amelyek egyszerre lesznek láthatók erre a pár hónapra" - tette hozzá.

PestiSracok facebook image

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Modigliani-tárlaton látható egy nagyméretű fotó Picasso műterméről, ahol a falon Modigliani egyik portréja függ. Picasso azért vette meg, mert nagyra tartotta Modigliani festészetét. Modigliani művei mellett a festő kortársainak és barátainak művei is láthatók a kiállításon. Kovács Anna Zsófia, a kiállítás kurátora hangsúlyozta: Modigliani ma elsősorban jellegzetes, finoman stilizált arcképeiről, érzéki aktjairól ismert. A kiállítás nyitó szekciója, Az emberiség temploma a művész 1909 és 1914 között kibontakozó szobrászati tevékenységét helyezi előtérbe.

Kezdetben Modigliani szobrásznak készült, Párizsban gyakran járt a Louvre-ba, hogy tanulmányozza többek között az ókori egyiptomi és görög szobrokat. Tuberkulózisa miatt azonban fel kellett hagynia a kő megmunkálásával. 1914-től ismét kizárólag a festészetnek szentelte az idejét. A kortárs alkotók - Constatin Brancusi, Pablo Picasso, Jacques Lipchitz és Henri Laurens - műveivel kiemelt párhuzamok mutatják, hogy Modigliani jól ismerte a korabeli szobrászat legfrissebb vívmányait. A kiállítás Vissza a festészethez című egységében az I. világháború kezdetén, majd 1915-ben készült korai portrék azt az útkeresést mutatják be, amelynek során rátalált saját stílusára.

A kiállítás harmadik szekciója - Az Avantgárd arcképfestő - a Modigliani munkásságának meghatározó hányadát kitevő arcképeken keresztül mutatja be a művész visszatérését a festészethez. Ebben a szekcióban kiemelt hangsúlyt kapnak a művésztársakról készített portrék - például Cocteau-ról, Max Jacobról vagy a műkereskedő Guillaume Paulról. A kurátor felhívta a figyelmet arra, hogy 1917-től támogatta Modiglianit Léopold Zborowski lengyel származású műkereskedő, aki modelleket, műtermet és pénzt biztosított számára egy aktsorozat elkészítéséhez. Ez látható a kiállítás negyedik egységében.

A kiállítás utolsó szekciója, A dél vonzásában, a harmincöt éves korában, 1920-ban elhunyt alkotó életének utolsó két évében készült műveit gyűjti össze. Modigliani - azt remélve - hogy egészségi állapota jobbra fordul - 1918-ban és 1919-ben több hónapot töltött Nizzában, ahol olyan művészekkel kötött barátságot, mint a japán Fudzsita Cuguharu vagy az orosz származású Léopold Survage. Az ekkor készült művein ismét érezhető Paul Cézanne hatása - tette hozzá a kurátor. A tárlat a budapesti Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, a Réunion des musée nationaux - Grand Palais, a villeneuve d'ascqi LaM és a helsinki Ateneum Art Museum - Finnish National Galleryvel együttműködésében jött létre.

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Simlis szélhámos, vagy áldozat? - Gál László, a magyar futball örök túlélője

Sport exkluzív 2019 május 17.
A magyar foci mindig kitermelte magából a zavarosban halászó holdudvarát; különösen igaz volt ez a kilencvenes évekre, de még a 2000-es évek sem feltétlenül a nyugalomról szóltak. Rengeteg adócsalási és bundaügy rontotta az amúgy is egyre mélyebb morális és szakmai szinten álló hazai futball renoméját; kalandorok és menedzsernek álcázott csalók szálldostak dögkeselyűként, és markoltak ki annyi pénzt a fociból, amennyit csak tudtak. Időnként most is kiesik egy-egy csontváz a szekrényből, azonban a jelenlegi viszonyokból visszatekintve félelmetes volt ez az időszak. Sok emblematikus figurára emlékszünk, akik így vagy úgy részt vettek ebben a kavalkádban: az egyikük Gál László, aki megfordult a Fradiban technikai igazgatóként, a Videotonban és a Honvédban ügyvezető igazgatóként, szerepet vállalt a Vasasnál is, jelenleg pedig az Ózdi FC elnöke. Gált folyamatosan zavaros ügyek követték, adócsalási botrányok és gyanúsítások, legutóbb pedig az Ózdnál is furcsa pénzügyi szituációba kerültek, melyben tudomásunk szerint az MLSZ vizsgálatot rendelt el és a NAV is nyomozást indított. A PestiSrácok.hu személyesen is beszélt Gál Lászlóval, aki szerint személye mindenhol csípte valaki szemét, többször kvázi balek volt, és vele próbálták elvitetni a balhét. Vajon mindig rosszkor volt rossz helyen, vagy ügyeskedő, simlis bajkeverő, aki mindenhol igyekezett kibújni a felelősségre vonás alól, és új helyen folytatni az üzelmeit?