Pesti Srácok

Tükröm-tükröm: most te is a kiállítás része lehetsz

Boba Bódi Barbara festőművésznek nyílt tárlata Tükröm-tükröm címmel pénteken a budapesti Párbeszéd Házában. A tizenkét olajfestmény különböző nemzetiségű emberek arcain mutatja be a legalapvetőbb emberi érzéseket. A kiállítás 13. darabja pedig egy tükör, amelyben a tárlat végén saját önarcképtét is megtekintheti a néző.

MTI

A kiállítást megnyitó Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára hangsúlyozta: egy művész munkásságában a származásának akkor van jelentősége, ha ő maga jelentőséget tulajdonít neki. Ezért az, hogy Boba Bódi Barbara fontosnak tartja származását, "számunkra is fontossá teszi", megnyitva ezzel egy korábban talán ismeretlen világot.

PestiSracok facebook image

Az államtitkár rámutatott: a példaképek nem kinevezéssel születnek, hanem egy közösség döntése nyomán. Boba Bódi Barbarát pedig közössége példaképül választotta. Kitért a tehetséges roma fiatalok felkarolásának fontosságára. A Nemzeti Tehetség Programnak vannak kifejezetten a roma fiatalokat megszólító részei, hiszen - mint mondta - nekik még nagyobb szükségük van a segítségre tehetségük kibontakoztatásához.

Novák Katalin szólt arról is, hogy milyen fontos a roma kultúra megismerése, és az, hogy a roma történelem és kultúra bekerült a Nemzeti Alaptantervbe is, hiszen ezáltal elérték, hogy egyetlen gyermek se végezhesse el az általános iskolát ennek a gazdag kultúrának a megismerése nélkül. Ugyanakkor ez nemcsak a nem roma fiatalok ismeretit bővíti, hanem azt a célt is szolgálja, hogy a roma fiatalok ráébredjenek, milyen büszkék lehetnek saját kultúrájukra.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke hangsúlyozta, hogy a 21. században bátorság, majdhogynem vakmerőség portrékat festeni, hiszen a portréfestészetet eltüntette a technika, amelynek segítségével egy gombnyomással 16 arckép jelenhet meg a képernyőn. De Boba Bódi Barbara portréin az, aki elég sokáig nézi, nem arcot, nem homlokot, szemeket és ajkat lát, hanem "tekintetet, bátorítást kétségbeesést és panaszt". Az igazi portré ugyanis az alkotó titkait árulja el. Fekete György kitért arra is, hogy a roma jövő azon múlik, hogy a közösség fel tudja-e mutatni saját példaképet, és képes lesz-e összefogni azért, hogy megőrizze kultúrájának értékeit. Ezért fontos lenne. hogy legyen egy közös gyűjtemény, amelyben a kiemelkedő roma művészek kulcsfontosságú műveit összegyűjtik. Hozzátette: Magyarország a roma kultúra kincseit felmutató szigetté válhatna, hiszen a környező országokban sincs sehol olyan gazdag roma kultúra mint Magyarországon.

Bódi Barbara képeiről elmondta: roma származása a művészetét nem alakítja, és bár képeivel szeretne szólni az etnikai különbözőségekről, azt nem a megszokott, "békaperspektívából", hanem "madártávlatból" szeretné bemutatni, erre utal a kiállítás alcíme is: másságról másképp. Hozzátette: portréin a különböző nemzetiségek megjelenítése másodlagos a közös, alapvető és elementáris emberi érzések ábrázolásához képest.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.