Tündérkert ezüstje a Nemzeti Múzeumben
Tizenhárom erdélyi fejedelem 220 tallérját vonultatja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Tündérkert ezüstje című kiállításán; a keddtől látható tárlat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár programja keretében megvásárolt Törő-gyűjtemény anyagát mutatja be.
MTI
A számtalan numizmatikai ritkaságot felvonultató kollekciót három nemzedék - Törő István, édesapja és nagyapja - munkája, nemes szenvedélye hozta létre - idézte fel a tárlat hétfői megnyitóján az MNM megbízott főigazgatója. Csorba László hozzátette: a jegybank által megvásárolt, 216 darabos kollekciót Törő István azóta ajándékként további négy darabbal gyarapította. Az öt évre a múzeumnál letétbe helyezett anyag nemzetközi szinten is igazi "nagyhatalommá" teszi az MNM Éremtárát, amely 729 darab, az Erdélyi Fejedelemségben készült tallérveretet őriz - hangsúlyozta az intézmény vezetője. Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke, az Értéktár program vezetője emlékeztetett: a jegybank célja az Értéktár programmal, hogy a magyar nemzeti műkincsvagyon azon részeit, amelyek külföldre kerültek vagy "veszendőfélben" vannak, fölkutassa, megvásárolja, és értő kezekre bízza, lehetővé téve, hogy mindenki láthassa ezeket a műkincseket.
A Törő-gyűjtemény a program eddigi két évének talán legmaradandóbb szerzeménye Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festménye mellett - emelte ki Gerhardt Ferenc, hozzátéve: a Nemzeti Múzeum a legalkalmasabb hely egy ilyen kultúrtörténeti emlék megőrzésére. Tóth Csaba régész-muzeológus, a kiállítás kurátora elmondta, ritkaság, hogy egyetlen gyűjtemény ennyi értékes, nehezen fellelhető darabot foglaljon magában: János Zsigmondtól Apafi Mihályig 13 uralkodótól 220 pénzérmét. Noha az Erdélyi Fejedelemség másfél évszázados fennállása alatt tucatnyi verde működött hosszabb-rövidebb ideig, rengeteg tallért készítve hihetetlen változatosságban, ezeknek az érméknek a túlnyomó része kikerült az országból, majd beolvasztották, így mára kevés erdélyi tallér maradt fenn - mutatott rá a szakember. Tóth Csaba a gyűjtemény korai anyagából kiemelte János Zsigmond és Báthori Kristóf "szükségtallérjait". Elmondása szerint Báthori István lengyel királyként is Nagybányán veretett pénzt, majd a helyi tallérverés felfutása Báthori Zsigmond alatt történt meg; erről a fejedelem érméinek hatalmas változatossága tanúskodik.
Erdélyben nem váltak el élesen a forgalmi és emlékérmek, ezt mutatják Bocskai István tallérjai - számolt be a kurátor, aki arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy Báthori Gábor pénzeiről következetesen lemaradtak a székely szimbólumok. A leggazdagabb pénzverése Bethlen Gábornak volt, mégis unikális darab a gyűjtemény háromnegyed Bethlen Gábor tallérja. Szintén nagyon ritkák I. Rákóczi György tallérjai, ahogy II. Rákóczi György pénzei sem túl gyakoriak, és nehéz fellelni a rövid ideig uralkodó Barcsai Ákos és Kemény János érmeit is. Apafi Mihály, a leghosszabban uralkodó fejedelem hét verdében készíttette tallérjait, így tőle harminchárom darab szerepel a kollekcióban, ritkaság azonban a korból az a Thököly Imre bukását ábrázoló gúnyérem, melyen az osztrák császári sas löki le egy szikláról a lázadó fejedelmet - számolt be Tóth Csaba a szeptember 11-ig megtekinthető kiállítás anyagáról.
