Pesti Srácok

Balaton életre, halálra, avagy filmekkel a tó körül

Vannak hosszúra nyúlt balatoni esték, amikor a pohárban csillogó bor mellé jól jön egy kis plusz, de elérhet minket esős délutánok, amikor filmekkel is elüthetjük az időt. De a Balaton-érzés azoknak is jár, akik a vízpart helyett a munkahelyük falai között töltik a nyarat. Az elmúlt évtizedekben rengeteg Balaton-film készült. Van, ahol a tó csak háttér, előfordul, hogy a cselekmény nélkülözhetetlen „kelléke” és olyan is akad, amikor maga a Balaton a téma. Szinte nincs olyan időszaka a magyar filmgyártásnak, amikor ne készült volna film a magyar tenger főszereplésével.

LEIRER TÍMEA - 061.hu

Ha azt mondom balatoni filmek, a többség elsőre rávágja Ötvös Csöpi nevét. Bujtor István és Kern András filmjei mára már klasszikusok, de valószínűleg az is hozzájárult a sikerhez, hogy Bujtor rajongott a Balatonért. Balatonfüred, Tihany, Sajkod és később az egész Balaton környéki infrastruktúra fantasztikus hátteret adtak Ötvös Csöpi és Kardos doktor mind a mai napig tömegeket vonzó történeteihez.

PestiSracok facebook image

balaton_pogany_madonna

Ladás üldözések, vitorlások és a „magyar Bud Spencer”, aki lúzer, de nagyravágyó főnökével a nyomában nyugodt eleganciával püföli végig a Balaton parti rossz fiúkat. A sikersorozat első filmje a Pogány Madonna, majd később a Csak semmi pánik, az Elvarázsolt dollár, a Hamis a baba és a Zsaruvér és csigavér 1-2-3 is örök balatoni klasszikusok.

balaton_liliomfi

Ötvös Csöpi világánál sokkal szelídebb és romantikusabb Balatonfüredre kalauzol minket a Liliomfi. A Szigligeti Ede színdarabjából 1954-ben forgatott Makk Károly-féle moziban mindenkit és újra és újra elvarázsol a fiatal Darvas Iván sármja, Krencsey Marianne szépsége. A Liliomfi romantikus világa olyan Balatonfüredre visz, ahol mindannyian élni szerettünk volna. A lányok drukkolnak Mariskának, és legszívesebben felpattannának a vándorszínészek szekerére, hogy a hágcsóról leugró Liliomfi nekik szedje a réten a csokor virágot.

balaton_szerelmes_biciklistak

Jó tíz évvel a Liliomfi után már egészen más világba visz minket Bacsó Péter filmje, a Szerelmes biciklisták. A sztori, akár ma is játszódhatna: András, Albert és Bence (Orbán Tibor, Tahi-Tóth László és Uri István) álmai valóra válnak, amikor Balaton körüli biciklitúrára indulnak. Minden együtt van, ami egy fantasztikus nyárhoz kell: napfény, vízpart és csinos lányok. Csaknem felhőtlen a boldogság, amikor egyszer csak megjelenik egy lány, Eszter (Káldi Nóra) és vele együtt a bonyodalmak. A Szerelmes biciklisták története különösen érdekes lehet a Balaton körül ma kerékpározóknak. Felismerhetőek a helyszínek és szembetűnő változások 1965 óta...

nyar.a.hegyen.exact726w

Teljesen más hangulatú Bacsó Péter másik, 1967-ben készült balatoni filmje, a Nyár a hegyen. Itt is a szerelem viszi előre a történetet, de már nincs vidámság, sem romantika. A sztoriban Komora, a fiatal festő és barátai, Szabó doktor és Mari, a tanárnő művésztelepet szeretnének létrehozni egy badacsonyi kőbányánál, ezért megveszik a régi internáló tábor barakkjait. Sári, Mari tanítványa meghívja a társaságot egy vitorlás kirándulásra, ahol kiderül, hogy a fiatal lány apja, Veszeli a tábor parancsnoka volt egykor, Szabó doktor pedig a foglya. A film több hazai és nemzetközi díjat is kapott, a Badacsonyban épülő tábor titkai elgondolkodtató estét ígérnek.

Szélcs2

Olyan balatoni film is született, amely a magyar tenger közepére repíti a nézőket. Sas Tamás 2009-es mozija, a Szélcsend három nő történetét meséli el, akik egy balatoni vitorlásklubból indulnak egy utolsó őszi vitorlázásra, kihasználva a jó időt. Az idillinek induló történet a tó közepén, néhány pohár pezsgő után gonosz játékba csap át. Senki sem az, aminek látszik, mindenkinek vannak titkai és hazugságai. Női lelkek, perpatvarok és tragédiák a Balaton közepén.

A Balaton talán legkülönlegesebb, legidillibb szegmensét a Kis-Balatont nem sok filmben csodálhatjuk úgy, mint a Tüskevárcímű sorozatban. Az 1966-ban forgatott és egy évvel később bemutatott fekete-fehér ifjúsági filmsorozatot Fejér Tamás rendezte Fekete István klasszikus regénye alapján. A sorozat képi világa – bár fekete fehér – minden természetbarátot elvarázsol.

Tüskevár2

Csodálatos felvételeket láthatunk a Kis-Balaton érintetlen világáról, köré pedig kapunk egy szerethető történetet két budapesti fiú és egy idős „ berekbéli” ember barátságáról. Amióta láttuk, hogy Tutajos (Ladó Gyula Lajos) és Bütyök (Pondoray Béla), az öreg Matula (Bánhidi László) segítségével hogyan hódította meg a Berek világát, mindannyian ilyen nyarat szeretnénk. Még akkor is, ha csípnek a szúnyogok, összevágja a lábunkat a nád és véresre veri fejünket a jégvihar.

balaton_zimmer feri

Tímár Péter 1997-es Zimmer Feri című filmjében Fikász Ferenc, ötvenéves vállalkozó, hatalmas adósságot nyakába véve kibérel egy balatoni üdülőt. Terve az, hogy nyár végére kifizesse az összes adósságot és lerakja családja boldogulásának alapjait. A cél eléréséhez semmitől sem riad vissza: méregdrágán adja ki a szobákat, vizezi a sört, romlott húsból főz és földet kever a kávéhoz. Zimmer Feri megmutatja milyen is volt a nyolcvanas évek magyarországi „szolgáltatóipara”, és bár kissé erőltetett, de azért benne van az a néhány poén, amiért érdemes megnézni. A film jeleneteiből jól felismerhetőek a jellegzetes balatonföldvári helyszínek.

balaton_szezon

Ma már kultfilmnek számít, hiszen egy generáció életérzését, világhoz való viszonyát mutatta be a 2000-es évek elején Török Ferenc Szezonja, amely Balatonaliga jól ismert strandján és üdülőkomplexumában játszódik. A sztoriban három huszonéves fiatal - Guli, Virág és Nyéki Peti (Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Kokics Péter) - Karcagon tengeti mindennapjait, a Flash nevű diszkóban dolgoznak pultosként. Miután egyiküket kirúgják, a fiúk nekivágnak az országnak. Csupán egy dolog fontos nekik: történjen már valami. Csakhogy fogalmuk sincs arról, hogy mi legyen ez a valami. Elindulnak a Balatonra, hátha ott megtalálják, amit keresnek. A Szezon kultusz jellegéhez nagyban hozzájárult Zságer Balázs zenéje.

balaton_tibor

Fonyó Gergely és Divinyi Réka 2006-os filmje, a Tibor vagyok, de hódítani akarok erősen megosztotta a kritikusokat, de a nézőszámok alapján mégis úgy tűnik, a nyárba belefért egy balatonfüredi limonádé is. A középiskolás Tibor az évzárón tudja meg, hogy megbuktatták történelemből. Lőttek a horvátországi nyaralásnak, bulizásnak és a csajozásnak, helyette irány a balatonfüredi hotel, apja vállalatának üdülője és felkészülés a pótvizsgára. Azonban hamar kiderül, a nyári kényszermunka is hozhat kalandot, szerelmet és tapasztalatot a férfivá váló fiú számára.

98792_1024_eszterhagyateka02

Ha nem is közvetlenül a tó partján játszódik, de már a nyitóképben fantasztikus balatoni panoráma tárul elénk az Eszter hagyatéka című kosztümös moziban. A történet a harmincas évek végének Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter, a szép úrinő éli magányos, örömtelen életét. Már nem vár sokat a sorstól, a hűtlen, szélhámos Lajos nővérét vette el helyette. Lajos húsz év után meglátogatja Eszteréket és hirtelen minden megváltozik. A film igazi „sztárparádé”: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Törőcsik Mari, Eperjes Károly és a Balaton-felvidék. Nem is kell ennél több egy kellemes, de elgondolkodtató nyári estéhez.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.