Pesti Srácok

Balaton életre, halálra, avagy filmekkel a tó körül

Vannak hosszúra nyúlt balatoni esték, amikor a pohárban csillogó bor mellé jól jön egy kis plusz, de elérhet minket esős délutánok, amikor filmekkel is elüthetjük az időt. De a Balaton-érzés azoknak is jár, akik a vízpart helyett a munkahelyük falai között töltik a nyarat. Az elmúlt évtizedekben rengeteg Balaton-film készült. Van, ahol a tó csak háttér, előfordul, hogy a cselekmény nélkülözhetetlen „kelléke” és olyan is akad, amikor maga a Balaton a téma. Szinte nincs olyan időszaka a magyar filmgyártásnak, amikor ne készült volna film a magyar tenger főszereplésével.

LEIRER TÍMEA - 061.hu

Ha azt mondom balatoni filmek, a többség elsőre rávágja Ötvös Csöpi nevét. Bujtor István és Kern András filmjei mára már klasszikusok, de valószínűleg az is hozzájárult a sikerhez, hogy Bujtor rajongott a Balatonért. Balatonfüred, Tihany, Sajkod és később az egész Balaton környéki infrastruktúra fantasztikus hátteret adtak Ötvös Csöpi és Kardos doktor mind a mai napig tömegeket vonzó történeteihez.

PestiSracok facebook image

balaton_pogany_madonna

Ladás üldözések, vitorlások és a „magyar Bud Spencer”, aki lúzer, de nagyravágyó főnökével a nyomában nyugodt eleganciával püföli végig a Balaton parti rossz fiúkat. A sikersorozat első filmje a Pogány Madonna, majd később a Csak semmi pánik, az Elvarázsolt dollár, a Hamis a baba és a Zsaruvér és csigavér 1-2-3 is örök balatoni klasszikusok.

balaton_liliomfi

Ötvös Csöpi világánál sokkal szelídebb és romantikusabb Balatonfüredre kalauzol minket a Liliomfi. A Szigligeti Ede színdarabjából 1954-ben forgatott Makk Károly-féle moziban mindenkit és újra és újra elvarázsol a fiatal Darvas Iván sármja, Krencsey Marianne szépsége. A Liliomfi romantikus világa olyan Balatonfüredre visz, ahol mindannyian élni szerettünk volna. A lányok drukkolnak Mariskának, és legszívesebben felpattannának a vándorszínészek szekerére, hogy a hágcsóról leugró Liliomfi nekik szedje a réten a csokor virágot.

balaton_szerelmes_biciklistak

Jó tíz évvel a Liliomfi után már egészen más világba visz minket Bacsó Péter filmje, a Szerelmes biciklisták. A sztori, akár ma is játszódhatna: András, Albert és Bence (Orbán Tibor, Tahi-Tóth László és Uri István) álmai valóra válnak, amikor Balaton körüli biciklitúrára indulnak. Minden együtt van, ami egy fantasztikus nyárhoz kell: napfény, vízpart és csinos lányok. Csaknem felhőtlen a boldogság, amikor egyszer csak megjelenik egy lány, Eszter (Káldi Nóra) és vele együtt a bonyodalmak. A Szerelmes biciklisták története különösen érdekes lehet a Balaton körül ma kerékpározóknak. Felismerhetőek a helyszínek és szembetűnő változások 1965 óta...

nyar.a.hegyen.exact726w

Teljesen más hangulatú Bacsó Péter másik, 1967-ben készült balatoni filmje, a Nyár a hegyen. Itt is a szerelem viszi előre a történetet, de már nincs vidámság, sem romantika. A sztoriban Komora, a fiatal festő és barátai, Szabó doktor és Mari, a tanárnő művésztelepet szeretnének létrehozni egy badacsonyi kőbányánál, ezért megveszik a régi internáló tábor barakkjait. Sári, Mari tanítványa meghívja a társaságot egy vitorlás kirándulásra, ahol kiderül, hogy a fiatal lány apja, Veszeli a tábor parancsnoka volt egykor, Szabó doktor pedig a foglya. A film több hazai és nemzetközi díjat is kapott, a Badacsonyban épülő tábor titkai elgondolkodtató estét ígérnek.

Szélcs2

Olyan balatoni film is született, amely a magyar tenger közepére repíti a nézőket. Sas Tamás 2009-es mozija, a Szélcsend három nő történetét meséli el, akik egy balatoni vitorlásklubból indulnak egy utolsó őszi vitorlázásra, kihasználva a jó időt. Az idillinek induló történet a tó közepén, néhány pohár pezsgő után gonosz játékba csap át. Senki sem az, aminek látszik, mindenkinek vannak titkai és hazugságai. Női lelkek, perpatvarok és tragédiák a Balaton közepén.

A Balaton talán legkülönlegesebb, legidillibb szegmensét a Kis-Balatont nem sok filmben csodálhatjuk úgy, mint a Tüskevárcímű sorozatban. Az 1966-ban forgatott és egy évvel később bemutatott fekete-fehér ifjúsági filmsorozatot Fejér Tamás rendezte Fekete István klasszikus regénye alapján. A sorozat képi világa – bár fekete fehér – minden természetbarátot elvarázsol.

Tüskevár2

Csodálatos felvételeket láthatunk a Kis-Balaton érintetlen világáról, köré pedig kapunk egy szerethető történetet két budapesti fiú és egy idős „ berekbéli” ember barátságáról. Amióta láttuk, hogy Tutajos (Ladó Gyula Lajos) és Bütyök (Pondoray Béla), az öreg Matula (Bánhidi László) segítségével hogyan hódította meg a Berek világát, mindannyian ilyen nyarat szeretnénk. Még akkor is, ha csípnek a szúnyogok, összevágja a lábunkat a nád és véresre veri fejünket a jégvihar.

balaton_zimmer feri

Tímár Péter 1997-es Zimmer Feri című filmjében Fikász Ferenc, ötvenéves vállalkozó, hatalmas adósságot nyakába véve kibérel egy balatoni üdülőt. Terve az, hogy nyár végére kifizesse az összes adósságot és lerakja családja boldogulásának alapjait. A cél eléréséhez semmitől sem riad vissza: méregdrágán adja ki a szobákat, vizezi a sört, romlott húsból főz és földet kever a kávéhoz. Zimmer Feri megmutatja milyen is volt a nyolcvanas évek magyarországi „szolgáltatóipara”, és bár kissé erőltetett, de azért benne van az a néhány poén, amiért érdemes megnézni. A film jeleneteiből jól felismerhetőek a jellegzetes balatonföldvári helyszínek.

balaton_szezon

Ma már kultfilmnek számít, hiszen egy generáció életérzését, világhoz való viszonyát mutatta be a 2000-es évek elején Török Ferenc Szezonja, amely Balatonaliga jól ismert strandján és üdülőkomplexumában játszódik. A sztoriban három huszonéves fiatal - Guli, Virág és Nyéki Peti (Nagy Zsolt, Nagy Ervin, Kokics Péter) - Karcagon tengeti mindennapjait, a Flash nevű diszkóban dolgoznak pultosként. Miután egyiküket kirúgják, a fiúk nekivágnak az országnak. Csupán egy dolog fontos nekik: történjen már valami. Csakhogy fogalmuk sincs arról, hogy mi legyen ez a valami. Elindulnak a Balatonra, hátha ott megtalálják, amit keresnek. A Szezon kultusz jellegéhez nagyban hozzájárult Zságer Balázs zenéje.

balaton_tibor

Fonyó Gergely és Divinyi Réka 2006-os filmje, a Tibor vagyok, de hódítani akarok erősen megosztotta a kritikusokat, de a nézőszámok alapján mégis úgy tűnik, a nyárba belefért egy balatonfüredi limonádé is. A középiskolás Tibor az évzárón tudja meg, hogy megbuktatták történelemből. Lőttek a horvátországi nyaralásnak, bulizásnak és a csajozásnak, helyette irány a balatonfüredi hotel, apja vállalatának üdülője és felkészülés a pótvizsgára. Azonban hamar kiderül, a nyári kényszermunka is hozhat kalandot, szerelmet és tapasztalatot a férfivá váló fiú számára.

98792_1024_eszterhagyateka02

Ha nem is közvetlenül a tó partján játszódik, de már a nyitóképben fantasztikus balatoni panoráma tárul elénk az Eszter hagyatéka című kosztümös moziban. A történet a harmincas évek végének Balaton-felvidékére repít minket, ahol Eszter, a szép úrinő éli magányos, örömtelen életét. Már nem vár sokat a sorstól, a hűtlen, szélhámos Lajos nővérét vette el helyette. Lajos húsz év után meglátogatja Eszteréket és hirtelen minden megváltozik. A film igazi „sztárparádé”: Nagy-Kálózy Eszter, Cserhalmi György, Törőcsik Mari, Eperjes Károly és a Balaton-felvidék. Nem is kell ennél több egy kellemes, de elgondolkodtató nyári estéhez.

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.