Pesti Srácok

Életműdíjat kap az első női magyar rendező

Mészáros Márta Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező és forgatókönyvíró veheti át a legrégebbi és legrangosabb horvát filmfesztivál, a 63. Pulai Filmfesztivál életműdíját, az Arany Arénát.

MTI

A kitüntetést a Pulai Játékfilmfesztivál művészeti tanácsa adja át Mészáros Mártának szombaton, július 9-én, ezt követően a magyar filmrendező ünnepélyesen megnyitja a rendezvényt. A szervezők a díjjal és az idei programmal a női alkotók előtt is tisztelegnek, akik nagymértékben hozzájárultak a világ filmművészetéhez: versenyprogramban szereplő alkotások felét nők jegyzik, valamint a Nők az európai és a horvát filmben címmel kerekasztal-beszélgetést is szerveznek.

PestiSracok facebook image

Mészáros Márta volt az első, aki nőként filmet rendezhetett (Eltávozott nap, 1968) Magyarországon - olvasható a filmfesztivál méltatásában, amely kiemeli, hogy a nőiség és a női életsors ábrázolása Mészáros Márta filmjeinek egyik legjellegzetesebb vonásává vált, ezt számos fesztiváldíjas játékfilmje bizonyítja.

Ő volt az első nő, aki a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon 1975-ben Arany Medve-díjat kapott Örökbefogadás című filmjéért, majd a feminista mozgalom vezető alakjává vált - írják. Ezt követően számos rangos filmfesztiválon vehetett át díjakat filmjeiért: a Kilenc hónap című filmjéért Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon 1977-ben FIPRESCI-díjat kapott, a Napló gyermekeimnek című filmjéért 1984-ben elnyerte a cannes-i seregszemle zsűrijének nagydíját.

A Pulai Filmfesztiválon Mészáros Márta öt filmjét is vetítik: az Örökbefogadás, a Napló gyermekeimnek, a Napló szerelmeimnek, a Napló apámnak, anyámnak és a Temetetlen halott című filmeket. A fesztiválon, amelyet 1954-ben rendeztek meg először, 2001-től szerepelnek külföldi filmek. Az eseményt a brit The Guardian című lap néhány éve Európa három leglátványosabb szabadtéri fesztiválja közé sorolta. A vetítések színhelyéül szolgáló, az első századból származó római aréna (a svájci Locarno és a szicíliai Taormina mellett) a világ legnagyobb szabadtéri mozija.

Az idei filmfesztivál július 16-ig tart. Egy hét alatt nemzetközi filmfesztiválok legjobb alkotásait vetítik az ötezer nézőt befogadó arénában és más helyszíneken a városban. A versenyre 105 alkotást neveztek: 31 játékfilmet, 52 rövidfilmet és 22 vizsgafilmet. A kiválasztott alkotások közül 16 horvát, illetve koprodukciós játékfilmet, 18 rövidfilmet, valamint 16 külföldi játékfilmet láthatnak az érdeklődők. A filmeket angol és horvát felirattal is vetítik. A kísérőprogramok között lesz rövidfilm- és gyermekfilmfesztivál, kiállítások, koncertek és könyvbemutatók.

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.