Hármas kiállítás-csokorral jelentkezik a Műcsarnok

A természetművészet magyar és nemzetközi alkotói mellett Szervátiusz Jenő és Tibor, illetve Ázbej Sándor és Kristóf életművét vizsgálja Ágak címmel a Műcsarnok szerdától látogatható kiállítás-együttese.

MTI

Az utóbbi időszakban megszokott módon a Műcsarnok ezúttal is hármas kiállítás-csokorral jelentkezik: a természetművészet kiemelkedő kortárs alakjai mellett két apa-fiú művészkapcsolattal ismerteti meg a közönséget - mondta el a keddi sajtóbemutatón Szegő György, az intézmény művészeti igazgatója.

Rockenbauer Zoltán kurátor Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor kiállításáról szólva emlékeztetett arra, hogy a két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat. Ezen a kiállításon találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben maradt és Magyarországon őrzött munkák; az összesen nyolcvan alkotás között olyan főművek, mint a Tüzes trónon című Dózsa-szobor vagy a ritkán látható Kolozsvári Krisztus.

A két Szervátiusz kevés közös munkát alkotott, de a stiláris párhuzamok kimutathatók életművükben, noha Szervátiusz Tibor sikeresen találta meg saját hangját - jegyezte meg a kurátor. Szervátiusz Jenő Párizsban folytatott tanulmányokat, majd Erdélybe való hazatérése után klasszicizáló munkákkal jelentkezett, hogy az 1930-as évekre végül rátaláljon a népi művészetből kiinduló, rusztikus stílusára. Az ötvenes-hatvanas években Szervátiusz Tibor apjáétól eltérő utakon indult meg, és az erdélyi modernizmus egyik vezető képviselője lett, a hetvenes évekre azonban elvetette a modernista hagyományt, és visszatért a népi gyökerekhez - mondta Rockenbauer Zoltán a két szobrász gazdag forma- és anyaghasználatát áttekintő kiállításról.

A Természetművészet-változatok című tárlat Keserü Katalin által rendezett nyitótere a kortárs magyar természetművészetbe vezet be, de egy kisebb terem visszatekint a műfaj 1960 és 2000 közötti magyarországi előzményeire is. John K. Grande Erdélyben élő kanadai kurátor válogatásában a természetművészet nemzetközi tendenciáit ismerhetik meg a látogatók, mások mellett indonéz, új-zélandi, mexikói, chilei, amerikai és brit alkotók munkáin keresztül.

A Mahmúd Maktabi által rendezett, Öko-avantgárd című kiállítási egység révén a közönség egy olyan ország természetművészetébe is betekintést kap, ahol a műfaj nem tekint vissza régi hagyományokra. Az iráni kurátor beszámolója szerint hazájában mindössze tizenöt éve kezdtek természetművészettel foglalkozni. Az első úttörőket kinevette a kortárs iráni szcéna, ma azonban már számos alkotó fedezte fel a műfajt.

Apa és fia, az építész Ázbej Sándor, illetve a képzőművész Ázbej Kristóf életművét mutatja be a kiállítás-együttes harmadik tárlata. Szerdahelyi Júlia kurátor kiemelte: Ázbej Sándor ma méltatlanul kevéssé ismert építész, noha olyan munkák fűződnek nevéhez, mint a Magyar Színház, a Pesti Színház, a Rezső téri SOTE kollégium, főműve, az algíri Olimpiai stadion pedig a nemzetközi szakma figyelmét is felkeltette az 1960-as években.

A tárlat felidézi a stadion építésével kezdődött és a rendszerváltásig virágzó algériai-magyar műszaki együttműködést is, melynek eredményeként az észak-afrikai országban több mint 160 létesítmény jött létre magyar mérnökök irányításával.

Ázbej Sándor és fia a francia Millenniumi Emlékbizottság felkérésére 1997 nyarán együtt dolgozott egy világemlékműterv koncepcióján. A végül meg nem valósult Hari Seldon labirintust számos eredeti látványterv idézi meg, míg Ázbej Kristóf Az emberi kaland nagy fala/nagytérképe című kollázsfalával eredetiben találkozhatnak a látogatók. Az alkotó bagneux-i műteremlakásában tizenöt éven át készült munkában a tárlat szeptember 11-i zárása előtti héten kortárs alkotók egynapos kiállításai kapnak majd helyt.

Az Ágak című kiállítás-együttes természetművészeti és a Szervátiusz-tárlata október 16-ig látogatható a Műcsarnokban.