Pesti Srácok

Levitációs jelenet is lesz Mundruczó filmjében

Új technikai megoldást felhasználva forgattak levitációs jelenetet Mundruczó Kornél Felesleges ember címmel készülő, a menekültválság közepette játszódó új filmjéhez kedden Budapest belvárosában.

MTI

A túlnyomórészt fővárosi helyszíneken forgatott film története egy kiszolgáltatott, ám lebegni képes menekült fiú és egy lecsúszott, meghasonlott magyar orvos különös barátságáról szól. A film kontextusát a mai európai menekültválság adja, ebben a helyzetben történik egy olyan csoda a szereplőkkel, amely megkérdőjelez mindent, amiben eddig hittek.

PestiSracok facebook image

"Hiszek abban a lehetőségben, hogy csodák irányítanak minket. A személyes véleményem az, hogy ha nem lennének csodák, akkor sokkal kevesebbet érne az életünk" - fogalmazott a rendező a keddi forgatás szünetében szervezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: évekkel ezelőtt kezdett el foglalkozni a bevándorlás témájával, a Téli utazás című Schubert-dalciklushoz korábban filmjeleneteket is forgatott a bicskei menekülttáborban. A Felesleges ember forgatókönyvének első, három évvel ezelőtti kezdőmondata még a "Valamikor a jövőben" volt, az elmúlt bő egy év eseményeinek hatására viszont ezt törölni kellett.

Mundruczó Kornél hangsúlyozta: a menekültválsággal való szembenézés "nagyon sok mindent árul el rólunk személyesen, és általában az ideológiáinkról is". Mint fogalmazott, a bevándorlás témája sok kockázattal jár, hiszen mindenkinek van róla véleménye. Ugyanakkor nehéz lenne politikai olvasatot adni a forgatókönyvnek, amely inkább egy morális válságban lévő orvos személyén keresztül mesél egy európai válságról.

A rendező szerint a kontinens "zuhanó állapotban" van, Európában "krízislogika uralkodik", és "senki nem tud semmit", ezért a Felesleges ember legalább annyira szól a zuhanásról, mint a repülésről. A film koncepciójának fontos eleme, hogy a lebegést, a földtől való elemelkedést nem számítógépes utómunkával (CGI), hanem egy olyan különleges felfüggesztési technikával (kamera-riggelés) jelenítik meg az alkotók, amelyet magyar kaszkadőrök, kameramozgató és darus szakemberek fejlesztettek ki, kifejezetten erre a filmre.

Mundruczó Kornél elmondta: CGI-trükkök helyett azért nyúltak ehhez a technikához, mert szerették volna, ha a "budapesti házfal budapesti házfal, az utcán sétáló ember pedig utcán sétáló ember marad", segítve a nézőt minél valóságosabb élményként átélni a föld feletti lebegés csodáját. A film alkotói több mint egy évet áldoztak arra, hogy a riggelés segítségével megszabaduljanak a hollywoodi szuperhős-filmekből is ismert, CGI által meghatározott képi világtól, és olyan újszerű perspektívát kínáljanak a nézőknek, ahonnan "más szemmel lehet ránézni a történetre".

Farkas Balázs, a film függesztett kameramozgásért felelős szakembere a sajtóbeszélgetésen méltatta a bevándorló fiatal fiút játszó Jéger Zsombort, aki nagyon jól helytállt a kemény lélekjelenlétet igénylő levitációs jelenetek forgatásánál.

Jéger Zsombort - aki Mundruczó Kornél megfogalmazása szerint minden várakozást felülmúlóan teljesít a május végén kezdődött, és várhatóan augusztus közepéig tartó forgatáson - három hét alatt választották ki a szerepre, miután a korábban kiválasztott színész - egy Németországban menekültstátuszban élő szír fiú - végül nem tudta vállalni a forgatást.

Balsai Móni és Cserhalmi György mellett főszerepet játszik a grúz származású Merab Ninidze is, akit a rendező saját bevallása szerint 15 éve próbált megszerezni egy filmjéhez. Mundruczó Kornél elárulta azt is: a Fehér Isten című előző filmjében is játszott volna a színész, de akkor az utolsó pillanatba lemondta a szereplést, ezért neki kellett személyesen beugrania a rövid szerep erejéig. A színészek mellett valódi menekültek is szerepelnek a filmben, amelyben a menekültválsággal járó káosz lehető legpontosabb megfogalmazására törekedtek az alkotók.

A film gyártását 697 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap, amelynek vezetője, Havas Ágnes az MTI-nek úgy fogalmazott a forgatáson: Mundruczó Kornél készülő alkotásában nem csupán napjaink egyik legfontosabb jelensége, a bevándorlás témáját közelíti meg nagyon eredeti módon, hanem a 21. századi emberi viszonyok, valamint az idegenség kérdését is művészileg magas színvonalon járja körül.

Mundruczó Kornél több alkotásával szerepelt sikerrel a cannes-i filmfesztiválon, ez pedig reményre adhat okot, hogy a Felesleges ember esetében is így lesz - fűzte hozzá Havas Ágnes, felidézve, hogy a rendező előző alkotása, a Fehér Isten 2014-ben megnyerte a nemzetközi mustra Un Certain Regard kategóriájának fődíját. A filmet mintegy 50 ezren látták a magyar mozikban, nemzetközi forgalmazásából pedig a mai napig érkezik bevétel a filmalaphoz.

Havas Ágnes a Felesleges ember szereplőgárdájából külön kiemelte Cserhalmi Györgyöt, akit régóta nem láthatott a közönség magyar film főszerepében. A film magyar-német koprodukcióban készül a Proton Cinema gyártásában, a forgatókönyvet Wéber Kata írta, az operatőr Rév Marcell, a látványtervező Ágh Márton. A kaszkadőrök koordinálásért Szabó Gáspár felel, a producer Petrányi Viktória. A tervek szerint a Felesleges embert 2017 második felében mutatják be.

MTI Fotó: Kallos Bea

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.